A gyermekkori szívbetegségek veleszületettek – congenitálisak - és szerzettek lehetnek. Az előbbi szívhibák előfordulásának aránya 0,8 %, ez azt jelenti, hogy 1000 megszületett gyermekből 8 fejlődési rendellenességgel látja meg a napvilágot. A gyermekek körében a veleszületett betegségek mellett szerzettek is előfordulnak. Így például gyulladásos betegségek, szívritmuszavarok, szívizom betegségek. Ezeken túl igen gyakoriak már fiatal gyermekkorban is az elhízás és a túlsúly miatti kardiovasculáris kockázati tényezők. Ez utóbbi elkerülése, megelőzése miatt rendkívül fontos, hogy a gyermekek egészségesen táplálkozzanak és rendszeresen sportoljanak.

SZÍVHIBÁK

A leggyakrabban –  25-30%  –  előforduló veleszületett szívhibák a sövényhiányok:

• a két kamrát elválasztó sövényen,a kamrai septum defectus (kamrai sövényhiány),
• a pitvarokat elválasztó sövényen pedig a pitvari septum defectus (pitvari sövényhiány),
• az arteria (főverőér) és az art. pulmonális (tüdőverőér) közötti  Botall vezeték megszületést követő tartós nyitva maradása,
• a főverőér és a tüdőverőér szűkületei.

Bármelyik betegségről is legyen szó a diagnózist követően fontos a kis beteg megfelelő gondozása, ellenőrzése. A minél eredményesebb gyógyítás érdekében, időben kell felismerni a betegséget, s elkezdeni a megfelelő terápiát.

ÁRULKODÓ TÜNETEK

A szívbetegségeknek is vannak olyan jellemző tünetei, amelyek a szülőknek is feltűnhetnek.
A leggyakoribb szimptómák: a csecsemő súlygyarapodása megáll, stagnál vagy csökken a súlya. Étvágytalanság, fáradékonyság, cyanosis, ami a gyermek bizonyos testrészeinek kékes-szürke elszíneződése – ajak, körömágy – és ez súlyos szívproblémára utalhat. Ugyancsak árulkodó tünet, ha fokozódik a gyermek légzésszáma, szaporább a pulzusa, illetve – ezt már orvos tudja csak megállapítani – pulzus és vérnyomáseltérés van a felső és az alsó végtagok között.
A súlyosabb szívhibák már a születést megelőző vizsgálatokkor, illetve rögtön a születés után diagnosztizálhatók. Van azonban sok olyan más szívbetegség is, ami sokáig rejtve maradhat, s csak véletlenül egy rutin vizsgálat, avagy sportorvosi szűrésnél derül rá fény. Sajnos a késői diagnózis azt is jelenti, hogy a gyógyítás, illetve szükség esetén a műtét is lényegesen később történik meg, mint ahogy az az adott esetben optimális lett volna. Ilyen esetekben sokkal nagyobb az esélye a különböző későbbi szövődményeknek, melyek közül csak egy a ritmuszavar.
Tapasztalat, hogy a gyermekek pszichés fejlődésében is törést okozhat egy későn felfedezett betegség. Különösen, ha egy olyan sportolóról van szó, aki a korábbi megterhelést nem folytathatja!

VESZÉLYEZTETETTEK

A veszélyeztettek gyermekek körébe tartoznak:

• a kis súlyú koraszülöttek,
• azok, akik családjában több szívbetegség fordult elő,
• az elhízottak, a túlsúlyosak,
• a komplex genetikai rendellenességgel, kromoszóma eltéréssel születettek, akik körében több szívhiba fordul elő (Down-kórosok között gyakori szívhiba például a pitvar-kamrai sövényhiány.)

FIGYELEM!

Fontos a szűrés:

• újszülött korban – vérnyomásmérés a felső és az alsó végtagon is
• iskolakezdés előtt
• intenzív sportolás megkezdése előtt
• minden olyan tünet esetén, ami a gyermek szívbetegségére utalhat
• mindenképpen javasolt a vizsgálat, ha a családban halmozottan fordul elő szívbetegség.

A gyermek-kardiológiai szakrendeléseken 0-18 éves korúakat várunk.

A VIZSGÁLAT MENETE

A kardiológiai szűrés része a gyermek „megnyerése”. A megnyugvást követően pedig kezdetét veheti a szakorvosi vizsgálat, ami vérnyomásmérésből, 12 elvezetéses EKG-, és szívultrahang vizsgálatból áll. Mindez általában 20-30 percet vesz igénybe. A vizsgálat nem fájdalmas, de a műszerek látványa – EKG - olykor ijesztő lehet a kisgyermekek számára, ezért esetükben hasznos lehet, ha a vizsgálatot a szülők többször is eljátsszák otthon, s így felkészítik gyermeküket arra, ami történni fog. A nagyobbaknak az orvos elmagyarázza a vizsgálat menetét, esetükben így nem okoz semmiféle nehézséget a megfelelő mérések elvégzése.

Jelentkezés gyermekkardiológiára