Kezdőlap

Bemutatkozás

Szolgáltatásaink

Orvosaink

Áraink

Vállalatoknak

Eszközparkunk

Kapcsolat

neurologia

Neurológia

 

A neurológia (ideggyógyászat) a központi és perifériás idegrendszer zavarainak felismerésével és betegségeinek kezelésével foglalkozik. Az ideggyógyász (neurológus) az agy és a gerincvelő (központi idegrendszer), és az onnan kiinduló egész testet átszövő idegek (környéki idegrendszer) működését vizsgálja. A neurológiai betegségek széles körű panaszokat eredményeznek és gyakran nem önállóan, hanem más szervek, szervrendszerek betegségeinek szövődményeként jelennek meg.

 

  • Migrén
A migrén a fejfájások egyik speciális változata, sokan az erős, hosszan tartó fejfájás szinonimájának tartják. A többnyire féloldali fejfájást sok esetben látászavarokból, vibráló, cikkcakkos fényekből álló migrénaura előzi meg. Mozgászavarok is jelentkezhetnek. Ebben a neurológiai betegségben a népesség 10%-a szenved. Nőknél háromszor gyakoribb, mint férfiaknál. A fájdalom tipikusan visszatérő, lüktető, féloldalas, és rohamszerűen jelentkezik. Hányinger, hányás, fény- és hangérzékenység kísérheti.A betegség pontos oka nem ismert, az agyi erek görcsös összehúzódását majd kitágulását, valamint egyfajta hátulról előre, hullámként terjedő agyi működészavart sejtenek a panaszok mögött.Mivel az ipari országokban az utóbbi negyven évben gyakorisága a kétszeresére-háromszorosára nőtt, ezért feltételezik, hogy a környezeti tényezők és az életmód is szerepet játszik kialakulásában. Az arra érzékeny egyéneknél bizonyos anyagok és helyzetek rohamot váltanak ki. Ide tartoznak a hormonális változások, a stressz, az alvás, és az élelmiszerek. Ezek a tényezők egyénenként különbözők, és a fejfájások naplózásával mutathatók ki. A leggyakoribb rohamokozók a stressz, az életritmus felborulása, a kialvatlanság vagy a túl sok alvás és a környezet. Néhány betegnél a roham a stressz elmúlása után jelentkezik, például hétvégén. A leggyakoribb rohamkiváltó környezeti ingerek az időjárás és a szagok. A nőknél még a havi ciklussal járó hormonális változások is a gyakoribb rohamkiváltók közé tartoznak. A migrénes nők felénél jelentkezik ez a probléma. A leginkább veszélyeztetett időszak a késői sárgatestfázis vagy a fogamzásgátlók szedésének szünete. A migrénesek kétharmada összefüggést lát bizonyos élelmiszerek vagy élvezeti szerek fogyasztása és a rohamok fellépése között. A leggyakoribb ilyen cikk az alkohol. Emellett a glutamát-, a tiramin-, a hisztamin-, és a szerotonintartalmú élelmiszerek és élvezeti szerek is gyakran keltenek rohamokat, például a vörösbor, a csokoládé és a sajt. A kávét is gyakran hibáztatják. Sok beteg azonban az aurafázisban különösen kíván egyes élelmiszereket vagy élvezeti szereket, és ezeket tévesen teszi felelőssé a rohamért. Így túlbecsülik az élelmiszerek és élvezeti szerek jelentőségét a rohamok kiváltásában. Egyes gyógyszerek, különösen a nitrogénmonoxidot felszabadító értágítók is kelthetnek rohamokat.

 

  • BPPV
A jóindulatú helyzeti szédülés viszonylag gyakori, belsőfül eredetű szédüléses kórkép. Az orvosi dokumentációkban gyakran benignus paroxysmalis positionalis vertigo vagy rövidítve BPPV elnevezéssel szerepel. A paroxysmalis szó a rohamokban való jelentkezésre utal. A kórkép lényege, hogy az egyensúlyérző szervnek a mozgások forgó (nem lineáris) komponensének érzékeléséért felelős félkörös ívjáratai közül valamelyikbe - leggyakrabban a hátsóba- apró részecskék kerülnek. A részecskék a fej helyzetének megváltozását követően, a mozgás megszűnése után, a gravitáció hatására az ívjárat legmélyebb pontja felé süllyednek. Az ülepedés az ívjáratot ingerli, forgó mozgás érzetét keltve. Az ezáltal kiváltott szédülés – a részecske nagyságától, az ülepedés sebességétől, a kórkép fennállásának idejétől, és feltehetően számos egyéb tényezőtől függően – az igen enyhétől a „megsemmisítő” erősségűig terjedhet.

 

  • Stroke
Az akut agyi érkatasztrófa, a köznyelvben gutaütés, szélütés, az agy elegendő oxigéndús vérrel való ellátásának (sokszor katasztrofális) lelassulásából eredő működészavar, ami főokaként a vérellátó erek „atherosclerosis”, vagyis érelmeszesedés okozta eldugulásának, vagy az ezáltal megkeményedett véredényfal megreped(ez)ésének következményeként előálló működészavar. A tünetegyüttes több okból is kialakulhat. Az agy, gyors beavatkozás nélkül bénulást de még halált is okozható vérellátási hiányának két főfajtáját különböztetünk meg: az agyat oxigénezett vérrel ellátó véredény eldugulása iszkémia, trombózis következtében, vagy pedig artériális embolizáció, vagyis érfalrepedés által okozta vérzés. Az eltérő okokból nyert pontos orvosi diagnózis vagy differenciáldiagnózis eredményére egy érkatasztrófa tünetei, vagyis mozgás- vagy érzés-képtelenség a test egyik oldalán, beszédzavar, értelemzavar, szédülés, látásvesztés stb. megjelenése esetén azonban nem várhatunk, mert a haláleset, vagy éppen csak bénulás elkerülése céljából is minden perc számít. A betegnek sürgős orvosi beavatkozásra van szüksége, ami 3-4 óránál tovább nem várhat. A normális reflex tehát nem lehet más, mint a beteg nyugalmas helyzetbe tételével egyidejűleg mentők segítségét kérni és a beteget a legközelebbi kórházba szállítani. A „baleset” pontos okának meghatározásánál sokkal fontosabb, hogy a beteg sürgős kezelésben részesüljön. A hirtelen beállott balesetet, amit a köznyelvben – agyszélhűdés, agyinfarktus, agyvérzés néven akut agyi érkatasztrófa vagy angol szóval stroke is ismernek késedelem nélkül kezelni kell és ezzel az érkatasztrófa túlélési statisztikáját megjavíthatjuk.

 

  • Diabeteses neuropathia
A cukorbetegség egyik késői szövődménye. Az idegrendszer változatos megjelenésű megbetegedése melynek kialakulásában jelentős szerepet játszik a kiserek károsodása. Ez az idegek mielinhüvelyének károsodását és ez által az ingerületvezetés zavarait eredményezi. Lehet fájdalmas: alsóvégtagi harisnya vagy zokniszerű lábzsibbadás, fájdalom hangyamászás-érzet; vagy gyengeséggel, izomsorvadással járó folyamat; vagy okozhat szívpanaszokat, erekciós problémákat, emésztési zavarokat. Az idegek diabétesz során kialakuló bántalma. Kialakulása függ a betegség tartamától és a vércukor beállításától. 10 év diabétesz után a betegek kb. 50%-ának van neuropátiája. Oka nem teljesen ismert, feltehetően az idegeket ellátó kiserek cukor általi károsodása okozza. Leggyakoribb formája az ún. szenzoros neuropátia, amely az érzőidegek megbetegedése, és a kezek, lábak kesztyű, illetve zokniszerűen fellépő fájdalmával, zsibbadásával jár. A beteg fájdalomérzékelése csökken, ami miatt a sérüléseket nem, vagy csak későn veszi észre. Ritkább az ún. motoros neuropátia, amely az izmok sorvadását okozza. Gyakran jelentkezik a vegetatív idegek neuropátiája, ami a belső szervek működésének zavarát okozhatja: szapora szívverés léphet fel, potenciazavarok, a gyomorürülés lassulhat, székrekedés vagy éppen rohamokban jelentkező hasmenés alakulhat ki. Jellemző, hogy a koszorús erek elzáródása fájdalommentesen zajlik („néma szívinfarktus”).

 

  • Parkinson-kór
A Parkinson-kór vagy „reszkető bénulás” (paralysis agitans) az Alzheimer-kórhoz hasonlóan lassan előrehaladó, degeneratív idegrendszeri betegség. Az orvostudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan, viszont kezelhető. Elsőként James Parkinson (1755–1824) írta le a betegséget, róla nevezték el Parkinson-kórnak. Az agytörzsi ganglionok károsodása miatt alakul ki, legtöbb betegnél 50–60 éves korban kezdenek mutatkozni az első tünetek. Az agyban a finom mozgásokat irányító bazális ganglionok mennek tönkre, és csökken a fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődése is. A kór oka többnyire ismeretlen, bár idegrendszeri fertőzéseken és egyéb degeneratív betegségeken kívül gyógyszerek, például antipszichotikumok, sőt kábítószerek is előidézhetik. Három fő tünet, a nyugalmi remegés (tremor), izommerevség (rigiditás) és a meglassultság (bradikinézia). Egyéb tünet a kenőcsös arc (seborrhoea), csökkent arcmimika (hipomimia). Későbbi stádiumban tartási instabilitás, vérnyomás esés is előfordulhat. A beteg számára a mozgások elkezdése, a felállás, elindulás a legnehezebb. A betegség gyakran jár depresszióval és a gondolkodás lelassulásával.

 

  • Epilepszia
Az epilepszia (régiesen frász) az olyan neurológiai betegségek gyűjtőneve, melyek epilepsziás rohamokkal járnak. Az epilepsziás rohamok során az agy bizonyos területein fokozott elektromos aktivitás jön létre, mely változatos tüneteket okozhat a pár másodpercig tartó "hatásszünettől" a perceken át tartó, egész testet érintő görcsrohamokig. Epilepsziás rohamot külső behatások is okozhatnak, az epilepszia betegségre azonban a spontán, visszatérő jelleggel jelentkező rohamok jellemzőek. A diagnózis kritériuma a legalább két, minimum 24 órás különbséggel jelentkező provokálatlan epilepsziás roham. Az epilepszia pontos kiváltó oka ismeretlen, ugyanakkor felmerült néhány, az idegsejtek elektromos ingervezetésében szerepet játszó ioncsatornát kódoló gén szerepe. Egyes esetekben valamilyen egyéb kórállapot áll a hátterében (pl. agydaganat, stroke, mérgezés), az ilyen betegséget másodlagos (szekunder) epilepsziának nevezik, szemben az ismeretlen eredetű ún. elsődleges (primer, idiopátiás) formával. A betegség diagnosztikájában komoly szerep jut a roham megfigyelésének és a roham alatt készített EEG vizsgálatnak. Az epilepsziás betegek 70 százalékában a rohamok kivédhetők a megfelelő gyógyszeres kezeléssel, a maradék esetben sebészi beavatkozás lehet szükséges.

 

Mikor forduljunk Neurológushoz?

  • Végtagzsibbadás, -gyengeség, -fájdalom
  • Bénulás
  • Gyakori szédülés 
  • Nem múló fejfájás
  • Alvászavar
  • Gyakran jelentkező memórizavar
  • Egyensúly-bizonytalanság érzése
  • Időleges eszméletvesztések
  • Látászavarok
  • Deréktáji fájdalom esetén

 

Neurológiai szakorvosi vizsgálat menete

    Az első konzultáció alkalmával a neurológus szakorvos meghallgatja a páciens panaszait, a kórelőzményeket, az esetleges örökletes betegségeket. Ha már történt korábban neurológiai vizsgálat, akkor átnézi a beteg magával hozott leleteit is. Ezután kerül sor a páciens fizikális vizsgálatára, mely során ellenőrzi többek között a koordináció, a reflexek, az izmok, az agyidegpárok működését és a fájdalom mértékét. A kapott eredmények alapján személyre szabott terápiát javasol a betegnek, vagy ha szükséges, további vizsgálatokat rendel el számára.

 

Orvosaink

kaposzta zoltan profil1

Dr. Káposzta Zoltán PhD

szilagyi geza profil1

Dr. Szilágyi Géza PhD

 

ÁRAINK

  • Neurológiai szakorvosi vizsgálat
    16 900 Ft
  • Neurológiai kontrollvizsgálat
    13 500 Ft
  • Neurológiai szakorvosi vizsgálat + nyaki ultrahangvizsgálat
    22 900 Ft

Hogyan érkezzek a vizsgálatra?

    A páciens az első konzultációra hozza el az összes korábbi orvosi dokumentációját, különös tekintettel a neurológiai vizsgálatok eredményeire, adataira. Ha már történt röntgen, ultrahang, CT vagy MR vizsgálat, akkor annak leletét és képanyagát (lehetőség szerint CD-n vagy más adathordozón) is hozza magával.

 

Rendelőink térképen.
A megelőzés specialistája Budapest frekventált területén helyezkedik el, jól megközelíthető tömegközlekedéssel és autóval is.

MeDoc Kárpát

+36 1 783 6004


1133 Budapest, Kárpát u. 7/B, 1. emelet 4.

Parkolás:

Közterületen, díjfizetős övezet
Munkanapokon 8:30-18:00 óra között: 440 Ft / óra

Mobil parkolás:

06 ## 763 0134 + ABC123
Küldje el rendszámát a fenti telefonszámra. A #-tel jelölt karakterek az Ön szolgáltatójának megfelelő előhívószámok (20/30/70). Távozáskor küldje el a "STOP" szót ugyanerre a telefonszámra.

MeDoc Cézár

+36 1 783 6004


1132 Budapest, Visegrádi u. 74.

Parkolás:

Közterületen, díjfizetős övezet
Munkanapokon 8:30-18:00 óra között: 440 Ft / óra

Mobil parkolás:

06 ## 763 0134 + ABC123
Küldje el rendszámát a fenti telefonszámra. A #-tel jelölt karakterek az Ön szolgáltatójának megfelelő előhívószámok (20/30/70). Távozáskor küldje el a "STOP" szót ugyanerre a telefonszámra.