Mi a sclerosis multiplex (sm)?

A sclerosis multiplex a központi idegrendszer autoimmun betegsége. Autoimmun betegségekben a szervezet a saját szövetei ellen indít kóros immunválaszt. Ez esetben az idegeket szigetelő, körülvevő burok ellen termel a szervezet ellenanyagot. Ezek gyulladásos károsodása, valamint magának az idegsejtnek a károsodása okozza a betegség tüneteit.

Jellemzően fiatal felnőtt korban jelentkezik, 20 és 40 éves kor között. Nagyon ritkán kezdődik 50 éves kor felett vagy gyermekkorban. Nőkben a betegség kétszer gyakrabban fordul elő. Előfordulási gyakorisága az Egyenlítőtől a sarkok felé haladva növekszik. A betegség lefolyásában jelentős egyéni különbségek vannak. A betegek kb 1/5-ében a kórlefolyás igen enyhe, jóindulatú.

Sclerosis multiplex

A betegség tünetei:

  • látásromlás – általában az egyik szemen
  • a test bármely részén kialakult zsibbadás, ritkábban fájdalom
  • végtaggyengeség, bénulás
  • kettőslátás, szemtekerezgés
  • szédülés, egyensúly-, és koordinációs zavarok
  • a beszéd lelassul, elveszti ritmusát
  • vizelettartási nehezítettség, székrekedés, szexuális zavarok
  • hangulatzavarok, kognitív problémák

Az SM egyik alapvető tünete a kóros fáradékonyság, mely nem függ össze a fizikai vagy szellemi terheltséggel. Ez már az idegrendszeri tünetek megjelenése előtt jelentkezhet.

A tünetek általában napok alatt alakulnak ki, és 1-2 hét alatt spontán javulhatnak, majd rendszertelen gyakorisággal, különböző formában visszatérnek. Ez a hullámzás fontos diagnosztikus jel. A tünetek nyomtalanul megszűnhetnek vagy maradványtünetek maradhatnak vissza.

A betegség lefolyása alapján több altípust különböztetünk meg:

  • Az esetek 65-80% a-ban típusosan hullámzó a kórlefolyás: a rosszabbodások és javulások váltakozása jellemző.
  • Egy-két évtized után a betegek többségénél a hullámzó kórlefolyás megszűnik és a maradványtünetek lassú rosszabbodása jellemző.
  • 10-15%a-ban nem tapasztalunk lényeges hullámzást a tünetekben, kezdettől fogva lassú rosszabbodás a jellemző. Ez a típus férfiakban gyakoribb és általában későbbi életkorban indul.
  • Kb. 5%-ban a kezdeti tünetek fokozatos rosszabbodása mellett időszakosan akut rosszabbodások is jelentkeznek

Okok:

A betegség pontos oka ismeretlen, kialakulásában genetikai és környezeti tényezőknek egyaránt szerepük van. A környezeti tényezők oki szerepét bizonyítja a betegség előfordulási gyakoriságának változása az Egyenlítőtől a Sarkok felé. Az Egyenlítőtől távolodva az előfordulás egyre nő. Ez az előfordulási gyakoriság a fiatal korban átköltözött személyek betegségre való hajlamára is igaz. Környezeti okok közül több vizsgálat történt a stressz, bizonyos vírusok (EBV, Herpes vírus), a dohányzás, az étrend, a D –vitamin bevitel kóroki szerepéről, de még egyik feltevést sem sikerült egyértelműen bizonyítani. Az egypetéjű ikerpárok esetén 30 %-ban betegszik meg mindkét testvér. Ennek alapján a genetikai tényezők nem abszolút meghatározók.

Sclerosis multiplex kialakulásakor az immunrendszer az idegeket körülvevő védőburkot (velőshüvely) támadja meg. Normál esetben ez biztosítja a megfelelően gyors ingerületátvitelt. Sérülésekor az idegsejtek közötti információáramlás lelassul, megszűnik. A sérült területeken megkeményedett szövet, plakk (sclerosis = megkeményedés) marad. A betegség neve is innen ered. A multiplex kifejezés a hegek többszörös megjelenésére utal.

Az agyban lévő regenerációs folyamatok segítségével a sérült védőburok újraépülhet. Amennyiben az idegsejt még nem sérült, a „szigetelés” visszaépülése a tünetek megszűnéséhez vezethet.

Az utóbbi évtizedben végzett klinikai vizsgálatok az eddig kizárólagosan uralkodó, a védőburkot támadó autoimmun eredet mellett egyéb mechanizmusok kóroki szerepét is kimutatták. Ezek alapján a védőburok sérülésén túl az idegsejtek ismeretlen okú, folyamatos pusztulása is kíséri a kórképet. Ez az idegsejt pusztulás a fokozatos rosszabbodás (elsődlegesen vagy a hullámzó lefolyást követően) állapotára jellemző.

Kivizsgálás:

Az SM -re kizárólagosan jellemző kóros klinikai, laboratóriumi vagy radiológiai eltérés nincs. A kórtörténet, a betegvizsgálat és az MR vizsgálat fontos a diagnózis felállításában.

A kórtörténetben a betegségre jellemző kórlefolyás figyelembe vétele kiemelkedő jelentőségű. A képalkotó vizsgálatok közül elsődleges az MR szerepe. Ez igen érzékenyen és megbízhatóan mutatja a betegségre jellemző elváltozásokat. Kontrasztanyag (Gadolinium) használatával a vizsgálat érzékenysége tovább fokozható.

Az agyvíz vizsgálatának jelentősége az MR megjelenése óta veszített jelentőségéből, de megerősítheti a betegség gyanúját.

Ún. kiváltott válasz vizsgálatok szintén segíthetnek a diagnózis felállításában. A vizsgálatok során a beteg valamilyen ingert kap és speciális készülékkel mérik ezen ingerek agyműködésre kifejtett hatását. Vizsgálható a látórendszer (VEP), a hallópálya (BAEP), az érzőidegek (SSEP), és a mozgatórendszer (MEP).

A diagnózis feltétele, hogy a betegség térbeli terjedése és időbeni elhúzódása igazolt legyen. Ez annyit jelent, hogy az idegrendszer több egymástól független területe is érintett, és a tünetek különböző időben jelentkeztek.

Kezelés:

A tudomány mai állása szerint a sclerosis multiplex nem gyógyítható, a tünetek enyhítése és a lefolyás késleltetése a kezelés célja. A terápia a rosszabbodások kezeléséből, a rosszabbodások megelőzéséből, illetve tüneti kezelésből áll.

Rosszabbodás kapcsán nagy dózisban, pár napig adott szteroid gyorsan csökkenti a tüneteket. Hosszútávon azonban nincs jelentős hatása, a rosszabbodások számát nem csökkenti és számos mellékhatása van, ezért hosszabbtávú adása nem indokolt. A rosszabbodásnak a 24 óránál tovább fennálló új tünetek megjelenését nevezzük.

A rosszabbodások számának csökkentése a célja az ún. immunmoduláló kezeléseknek. Ezek az immunrendszer működését befolyásolva hatnak a betegségre. Az időben elkezdett, illetve szükség esetén időben megváltoztatott kezeléssel megnő az esélye a betegség kordában tartásának. A személyre szabott kezeléssel javul a betegek életminősége, életkilátásai.

Újabb és újabb gyógyszerek jelennek meg. Amíg eddig többnyire a hullámzó lefolyású kórforma rosszabbodásait megelőző szerek voltak elérhetők, most a fokozatosan rosszabbodó kórforma kezelésében is előrelépések történtek.

A tüneti kezelés, a fizikoterápia és pszichés vezetés is a terápia fontos része.

Élet sclerosis multiplex- szel:

Az SM nem csökkenti érdemben a várható élettartamot, viszont jelentősen befolyásolhatja a mindennapokat.

Aktív életmód javasolt az aktuális tünetek, a rokkantság mértéke, a fáradékonyság figyelembe vételével. Javasolt D vitamin és többszörösen telítetlen zsírsavak fogyasztása, egészséges, rost dús étrend. A testhőmérséklet emelkedése kerülendő (forró fürdők, szauna, napozás). A láz csillapítása fontos. Az emelkedett testhőmérséklet a tünetek rosszabbodását okozhatja. Az alternatív medicina nem ellenjavallt, de egyes szerek negatívan befolyásolhatják a betegséget, illetve az alkalmazott kezeléseket. Rendszeres neurológiai ellenőrzés szükséges.

Terhesség és sm:

Az utóbbi évtizedekben végzett tanulmányok bizonyították (az eddig feltételezettek szemben), hogy a várandósságnak és a szülésnek hosszú távon nincs negatív hatása a betegség lefolyására. Sőt terhesség alatt a visszaesések száma csökkent, az MR vizsgálattal kimutatható agyi eltérések mérséklődtek. Egyes terápiák a magzatra hathatnak, így a terhesség megtervezendő, előtte a kezelőorvossal az alkalmazott kezelésről beszélni kell.

Néhány érdekesség a sclerosis multiplex-szel kapcsolatban:

  • A betegséget először Jean-Martin Charcot írta le, 1868-ban. Az általa leírt Charcot -triász a betegség előrehaladott állapotára jellemző. Ez a szemtekerezgés, skandáló beszéd, remegés együttes jelenléte.
  • A betegség régies megnevezése az „ezerarcú kór” arra utal, hogy lényegében bármilyen idegrendszeri tünet képében jelentkezhet.
  • Az orvosi cannabis a betegség bizonyos tünetére (izommerevség, neuropathias fájdalom, alvási nehézségek) hatékonynak bizonyult. Szájspray formájában, pontosan meghatározott arányban tartalmazva a vegyületeket a pszichotrop hatás csökkenthető. Magyarországon nem engedélyezett. (Link)
  • A dohányzás rontja a betegség lefolyását. Mind az aktív, mind a passzív dohányzás hatása dózisfüggő. (Link)

Gyakran feltett kérdések:

Zsibbad a karom, mikor kell orvoshoz fordulnom?

A zsibbadás, érzéketlenség leggyakrabban nem a sclerosis multiplex tünete, de ha sokáig fennálló (napok, hetek) zsibbadást észlel fontos felkeresni neurológust.

Megelőzhető-e a sclerosis multiplex?

A betegség pontos oka ismeretlen, genetikai és környezeti faktorok egyaránt közrejátszanak a kialakulásában. Megelőzése nem lehetséges.

Egyes környezeti tényezőkkel több vizsgálat foglalkozott már, ilyen pl. a stressz, a dohányzás, a D vitamin, a telített zsírok. Egyértelmű összefüggést igazolni nem minden esetben sikerült, de bizonyos életmódi tanácsok betartása feltehetően segíthet. Ezek a dohányzásról való leszokás, a stressz, a telített zsírok kerülése, megfelelő D vitamin bevitel.

Milyen mozgásforma javasolt SM - ben?

Kontrollált tanulmányok az aerobic jótékony hatását igazolták. Javasolt még a pilates, a jóga, a taj-csi, az úszás. Bármely mozgásforma, ami a beteget nem veszélyezteti és élvezetet nyújt, ajánlott.

Kaphatok-e oltást, ha sclerosis multiplexem van?

A betegségben a vakcinálás biztonságos. Az oltás mellékhatásaként jelentkező lázat csillapítani kell. A kezelőorvossal való egyeztetés javasolt.

Kihez forduljunk sclerosis multiplex esetén:

A betegség tüneteivel neurológus szakorvos felkeresése javasolt.

Szerző: Dr. Fodor Emese

Forrás:

Komoly, S., Palkovits, M. (2011.) Gyakorlati neurológia és neuroanatómia. Medicina Kiadó, Budapest, Csépány, T., Illés, Zs. (2014.) Klinikai neuroimmunológia. Matyus-Benten, Pécs, E. Varga : Klinikai neurofiziológia a sclerosis multiplex ellátásában, Szirmai, I. :Neurológia (2001.) Medicina Kiadó

Orvosaink

Medoc Egészségközpont orvosai - Dr. Nagy Ildikó

Dr. Nagy Ildikó

Neurológus, neurofiziológus

Kérjen időpontot!

Időpontfoglalással, módosítással, lemondással kapcsolatban hívja telefonos ügyfélszolgálatunkat vagy küldjön e-mailt! Munkatársaink hétköznapokon 8:00 és 20:00 óra között érhetők el telefonon, más időszakokban üzenetrögzítőnk fogadja megkeresését. Tájékoztatjuk, hogy az egészségügyi tanácsadásra telefonon keresztül nincs lehetőség.