Neurológia

A szédülés az egyik leggyakoribb panasz, amellyel az emberek orvoshoz fordulnak. A szédülés egy tünet, melynek hátterében számos eltérő eredetű ok állhat. A rendszeres vagy hosszantartó szédülés az életminőség jelentős romlásával jár. Az életkor előrehaladtával a panasz megjelenésének gyakorisága nő. A szédülés okának feltárása szempontjából fontos a panasz jellegének, előfordulásának körülményeinek pontos meghatározása.

Vertigonak nevezzük a forgó jellegű, meghatározható irányú szédülést. A fej vagy a test helyzetváltoztatása fokozza a tünetet. Hányinger, hányás, elsápadás, verejtékezés, szemtekerezgés, hallászavar, fülzúgás kísérheti. 
Szédülékenységnek hívjuk a szédülés egyéb formáit, mint a bizonytalanság érzést vagy az ájulás- szerű gyengeségérzést.

Szervezetünkben az egyensúly fenntartásáért több szervrendszer együttes működése felelős. A központi idegrendszer a különböző forrásokból kapott jelek segítségével koordinálja egyensúlyunkat. Az ingerek egyrészt vizuális ingerek a szemből, másrészt a test különböző részein levő érző idegek (bőr, izom, ízület) információi a test helyzetéről, illetve az egyensúlyozó szerv információi. Az egyensúlyozó szerv a belső fülben található. Feladata a fej és a test mozgásának detektálása. A megfelelő egyensúly fenntartásához a háromból minimum kettő ép működése szükséges.

Okok:

A szédülés hátterében kb. 50%-ban belszervi betegség áll. Belgyógyászati ok lehet a hirtelen vérnyomásesés, szívbetegségek (ritmuszavar, szívelégtelenség, stb.), a folyadék-, vagy elektrolit háztartás zavara, alacsony vércukor szint, vérszegénység, gyógyszer-, alkoholmérgezés, a nyaki gerinc betegségei.15%-ban pszichiátriai betegségek állnak a tünet hátterében pl. a pánik roham, agorafóbia, szorongás, depresszió. A fentiek általában szédülékenység formájában jelentkeznek.

Az esetek kb. 35%-aban az egyensúlyozó szervrendszer betegsége a kiváltó ok. Ez bekövetkezhet a fülben, illetve a központi idegrendszerben. A tünet itt vertigo képében jelentkezik.

Vertigot okozhat:

BBPV (benignus paroxismalis pozicionalis vertigo) = Jóindulatú, időnként jelentkező, fejhelyzettől függő vertigo. Ez esetben heves, rövid ideig fennálló, forgó jellegű szédülés jelentkezik a fej bizonyos pozíciójában. A szédülést hányinger, hányás, verejtékezés kísérheti. A szédüléses roham kevesebb, mint egy percig tart. A rohamok heteken keresztül, naponta többször ismétlődhetnek kezelés nélkül. Tipikus kiváltó pozíciók az ágyban megfordulás, felkelés, a felfelé tekintés fejmozdítással. A betegség oka a belső fülben lévő kristályok leválása, melyek az egyensúlyozó szervet kórosan ingerlik. Terápiája ezeknek a kristályoknak a kimozdítása egy bizonyos, könnyen tanulható mozdulatsorral (Epley manőver).

A belső fül gyulladását hirtelen fellépő, heves, forgó jellegű szédülés jellemzi, melyet hányinger, hányás kísérhet. Az állás és a járás bizonytalan, határozott irányú dőlés jellemző, szemtekerezgéssel. A tünetek néhány napig vagy hétig fennállhatnak. A fej mozdítása a tüneteket fokozza. Háttérben vírusfertőzés feltételezhető.

Meniere - betegségben a szédülés rohamokban jelentkezik, melyek percektől néhány órán át tartanak és ismétlődnek. A vertigot kísérheti hányinger, hányás, halláscsökkenés, fülzúgás, füldugulás érzés. Általában 40-60 éves korban kezdődik, férfiakban gyakoribb. Több roham után maradandó halláskárosodás alakulhat ki. Gyógyszeres kezeléssel a rohamok gyakorisága csökkenthető.

Migrén is társulhat szédüléssel. Visszatérő szédüléses rohamok jelentkeznek, melyeket kísérhet hallászavar, hányinger, hányás. Fejfájás az esetek 30%-ban nem jelentkezik. A szédülés percektől napokig tarthat. Leggyakrabban 30-50 év között jelentkezik. A diagnózist segítheti a migrénes kórelőzmény, illetve a migrén ellenes terápia hatásossága.

A központi idegrendszer elváltozásai a vertigok kb. 25%-át okozzák. Ezek hátterében állhat sclerosis multiplex, stroke, daganatos betegség, traumás károsodás.

Ha a szédülés tartósan fennáll, másodlagos szorongás, pánik zavar, depresszió alakulhat ki.

Kivizsgálás:

Nagyon fontos a részletes kórtörténet. Ez segíthet eldönteni, hogy az egyensúlyozó szervrendszer betegsége vagy egyéb kórok áll a tünet hátterében.

Fontos kideríteni, hogy pontosan mit ért a beteg a szédülés alatt (forgás, dőlés, ingadozás, ájulásérzés, bizonytalanság érzés stb)

A szédülés:

• időtartamának (másodpercekig vagy órákig, napokig tart),
• időbeli lefolyása (rohamokban jelentkezik vagy folyamatosan fennáll),
• a kiváltó tényezők (fejmozdítás, felállás, spontán),
• a társuló panaszok (hányinger, hányás, halláscsökkentés, fülzúgás) feltérképezése.

Belgyógyászati fizikális vizsgálat szükséges. Labor vizsgálatok elvégzése (vérkép, vércukor), EKG vizsgálat (ritmuszavarok) a lehetséges belgyógyászati okok igazolására vagy kizárására. Nyaki gerinc rtg vizsgálata, a nyaki gerinc elváltozásait igazolhatja

Ideggyógyászati fizikális vizsgálat alapján a szédülés központi idegrendszeri okát keressük. Amennyiben ez alapján felmerül a centrális eredet, koponya képalkotó vizsgálat, nyaki erek Doppler UH vizsgálata, esetleg EEG, BAEP vizsgálat lehet szükséges.

Képalkotó vizsgálatok közül a koponya MR vizsgálat mutatja pontosan a központi idegrendszer károsodását

Amennyiben a belső fül betegségére utalnak a panaszok fül-orr-gégész vagy otoneurológus (az egyensúlyozó szervrendszer betegségeivel foglalkozó neurolóus) által végzett fizikális vizsgálat, hallásvizsgálat, kalorikus ingerléses vizsgálat, kiváltott válasz (BAEP) vizsgálat szükséges.

Kezelés:

A szédülés okától függően a kezelés lehet gyógyszeres, fizikális módszerek (BBPV esetén speciális gyakorlatok- Epley manőver), egyensúlygyakorlatok, esetleg műtét.

Érdekességek a szédüléssel kapcsolatban:

• a BBPV-t elsőként a Nobel díjas Bárány Róbert írta le.
• a nőkben 2-3x gyakoribb a szédülés, mint férfiakban
• az egyensúlyozó szervünk felépítése önmagában nagyon érdekes. Ez a szervünk a belső fülben található. Három félkörös ívjáratból és két kiöblösödésből, a tömlőcskéből és zsákocskából áll. A két kiöblösödés a fejünk térbeli helyzetéről ad információt. Ezeket folyadék tölti ki, amiben nagyon finom szőrszerű érzékelők veszik fel az ingereket. Az érzékszőrök felett kocsonyás anyagba ágyazott mészkristályok vannak, melyek súlyuknál fogva nyomják az alattuk lévő érzékszőröket. Ha a fej térbeli helyzete megváltozik, a szemcsék más irányba, más sejteket ingerelnek. Fejünk elfordulását, forgó mozgását a három félkörösívjárat érzékeli. Ezek egymásra merőlegesek, a tér három síkjában állnak. Bennük folyadék van. Ha a fejünk elmozdul, az elfordulás síkjába eső ívjáratban a folyadék az ellenkező irányba mozdul, így ingerelve a receptorsejteket. Az egyensúlyozó szerv receptoraiban keletkező ingerületet érző idegsejtek továbbítják a központi idegrendszerbe.
• Amikor gyorsan forgunk és a megállás után is szédülünk, az azért van, mert a félkörös ívjáratokban a folyadék a tehetetlenségénél fogva továbbra is gyorsan áramlik és olyan üzenetet küld az agynak, mintha még mindig forognánk. Amikor a folyadék mozgása leáll, a szédülés is elmúlik.
• A B 12 vitaminhiánya is okozhat szédülést /számos más panasz mellett/.

Gyakran ismételt kérdések:

Mikor forduljak orvoshoz a szédülésemmel?

Általánosságban elmondható, hogy érdemes orvoshoz fordulni, ha a szédülés visszatérő, vagy hirtelen, rohamokban jelentkezik vagy elhúzódó.

Sürgős ellátás lehet szükséges, ha a szédülés mellett hirtelen, komoly fejfájás, mellkasi fájdalom, nehézlégzés, végtaggyengeség, kettőslátás, ritmuszavar, beszédnehezítettség, folyamatos hányás, ájulás, hallászavar vagy az arcizmok bénulása kapcsolódik.

Gyakran szédülök, mit csináljak?

Amennyiben visszatérő vagy elhúzódó szédülése van, érdemes mihamarabb kivizsgáltatni. Addig is, ha szédülni kezd, üljön vagy feküdjön le. Ha gyakran szédül, kerülje a vezetést. Legyen tudatában, hogy szédülése eséshez, sérülésekhez vezethet. Ha szükséges használjon segédeszközt /botot pl./.

Hogyan végezhető az Epley manőver?

A jóindulatú, időnként jelentkező, fejhelyzettől függő vertigo (BPPV) kezelésének célja, hogy a panaszokat okozó mészkristályokat kimozdítsuk a helyükről és így az egyensúlyozó szerv olyan részére kerüljenek, ahol már nem tudnak szédülést provokálni. A mozdulatsor könnyen megtanulható, de célszerű először orvosi segítséggel elvégezni. Tudnunk kell, hogy melyik oldali belsőfül az érintett.

/A mozdulatsorról több videó elérhető az interneten./

Epley manőver:

1. Lapos fekhelyen, pl. egy ágyon helyezkedünk el, egy párnát téve a vállunk magasságába. Az ágyra ülünk és elfordítjuk a fejünket az érintett fülünk felé. Gyorsan lefekszünk hátra, úgy, hogy a fejünk elfordítva lelóg a párnáról. 1 percig így maradunk.
2. Átfordítjuk a fejünket a jó oldal felé. 1 percig tartjuk ezt a pozíciót.
3. Ugyanezen az oldalon továbbfordulunk az oldalunkra, az állunkkal a vállunkhoz közelítünk és lefelé nézünk 1 percig.
4. Felülünk úgy, hogy az állunk még mindig a vállunkhoz ér, majd felemeljük a fejünket és előre nézünk.

A manőver elvégzés során szédülés, hányinger léphet fel, mely rövid időn belül elmúlik. Aludni a normál fül oldalán javasolt. Naponta 1-3x javasolt elvégezni a gyakorlatot.

Nyaki gerinc betegsége esetén mindenképpen orvosi konzultáció javasolt.

Kihez forduljon a szédüléssel?

A szédüléses panaszok mögött számos ok állhat. Háziorvos, belgyógyász, neurológus, fül-orr-gégész végzi a tünetek differenciálását.

Szerző: Dr. Fodor Emese

Forrás:

Komoly, S., Palkovits, M. (2011.) Gyakorlati neurológia és neuroanatómia. Medicina Kiadó, Budapest, Szirmai, I. (2001.) Neurológia, Medicina Kiadó, https://ogk.hu/intezetunkrol/sajto/sajtokozlemenyek/2017/20170125-szedules/, http://neurology.pote.hu/neuro/modules/stud/data/060206m.pdf