• Emlőrák

Emlőrákra hajlamosító tényezők

Az emlőrák kialakulásának kockázatát növelő rizikófaktorok fennállása, amely nem azt jelenti, hogy ilyenkor a rosszindulatú betegség biztosan kifejlődik, hanem azt, hogy arra nagyobb esély van. Sok esetben, egy vagy akár több hajlamosító tényező megléte esetén sem fejlődik ki a betegség, míg akkor is támadhat a kór, amikor nincs ismert kockázat.

Veleszületett vagy megváltoztathatatlan rizikófaktorok

• Női nem: nőnek születni sajnos az egyik fő hajlamosító tényező (férfiaknál is előfordulhat emlőrák, ám a nők körében körülbelül 100-szor gyakoribb a betegség)
• Életkor: a kor előrehaladtával nő a rosszindulatú daganat megjelenésének valószínűsége
• Genetikai tényezők: egyes gének megváltozása esetén (mutáció) - BRCA1/BRCA2 és egyéb ritkább génmutációk (ATM, TP53, CHEK2, PTEN, CDH1, STK11, PALB2)
• Pozitív saját anamnézis: aki már egyszer megbetegedett emlőrákban, annál az újabb betegség kialakulásának kockázata nő a másik emlőben vagy ugyanazon emlő más részében - fiatalabb Hölgyeknél ez a kockázat még nagyobb
• Pozitív családi anamnézis (az emlőrákkal küzdő Hölgyek kevesebb, mint 15%-a rendelkezik ezzel a rizikófaktorral): ha 1 egyenes ági rokonnál (Édesanya, lánytestvér leánygyermek) fordult elő, akkor az egyén kockázata duplája az átlagosnak, ha 2 egyenes ági családtagnak volt emlőrákja, a kockázat már 3-szoros
• "Denz" emlőtípusban akár duplájára, extrém denz emlőben pedig 4 - 6-szorosára nőhet az emlőrák előfordulásának gyakorisága
  • sűrű, tömör emlőszövet (denz): sok kötőszöveti és mirigyes állomány, kevesebb zsír
  • majdnem minden második Hölgy emlője denz
  • ilyen emlőtípusban a röntgen mammográf is nehezebben "lát"
    • az emlő röntgenképén a sűrű, mirigyes emlőszövet fehéren ábrázolódik - a rosszindulatú elváltozás szintén fehér, ezért  elrejtheti a tumort
    • az emlő röntgenképén a zsírosabb emlőszövet majdnem feketének ábrázolódik, amelyben a fehér tumor könnyen felismerhető
• Bizonyos jóindulatú elváltozások az emlőben
• Rákmegelőző állapot: szövettani vizsgálattal kimutatható, egyes kóros emlőszöveti elváltozások talaján rosszindulatú daganat fejlődhet ki
• Korai menstruáció: akiknél 12 éves kor előtt jelentkezett az első menstruációjuk (valószínűleg mert a több menstruációs ciklus miatt ilyenkor a nők hosszabb életszakaszban vannak ösztrogén/progeszteron hormonhatás alatt)
• Késői klimax: ha a változókor az 55 éves kor után kezdődött (valószínűleg mert a több menstruációs ciklus miatt ilyenkor a nők hosszabb életszakaszban vannak ösztrogén/progeszteron hormonhatás alatt)
• Sugárkezelés: ha gyermekként vagy fiatal felnőttként mellkasi sugárkezelést kapott (pl. Hodgkin v. Non-Hodgkin Lymphoma miatt) - a 40 év fölött alkalmazott sugárterápia valószínűleg nem növeli a kockázatot

Életmódhoz köthető rizikófaktorok, amelyeken változtathatunk

• Nem szült, gyermektelen nők körében nagyobb számban fordul elő emlőrák
• Késői terhesség: azoknál, akik 30 éves kor felett hozták világra első gyermeküket
• Azok a nők, akik rövid ideig vagy egyáltalán nem szoptatták gyermeküket (1,5 - 2 évig tartó szoptatás csökkenti az emlőrák kialakulásának kockázatát)
• Tartós hormonpótló kezelés alkalmazása (fogamzásgátló tabletta vagy klimax utáni hormonpótlás)
• Egészségtelen táplálkozás
• Túlzott alkoholfogyasztás
• Dohányzás
• A fizikai aktivitás hiánya, elhízás

Mikor érdemes megelőzés céljából szakorvost felkeresni?

• A szükséges képalkotó módszerek kiválasztása klinikai kérdés és számos tényezőtől függ: ilyen többek között az életkor, az emlőméret, az emlőtípus, a családi és az egyéni anamnézis a rizikófaktorok figyelembe vételével
• A pontos életkori határt egyedi elbírálás alapján kell meghatározni, amely minden esetben a radiológus szakorvos kompetenciája!
• 20 év feletti, átlagos rizikójú Hölgyeknek javasolt az alkalmankénti emlődiagnosztika igénybevétele
• 20 év felett, hosszabb ideje fogamzásgátlót szedő Hölgyeknek évente
• Mellimplantátummal élő Hölgyeknek évente (a megfelelő emlődiagnosztikával jól megítélhető az implantátum általános állapota, és kideríthető, hogy nincs-e jelen szivárgás, vagy bármilyen más károsodás)
• 40 év alatti magas rizikójú Hölgyeknek évente
• 40-50 év közötti, átlagos rizikójú, tünet és panaszmentes Hölgyeknek évente, mert az emlőrák előfordulása ebben az életszakaszban gyakoribb illetve az ekkor kialakult rosszindulatú daganat gyorsabban növekedhet
• 50 év felett az átlagos rizikójú Hölgyeknek 2 évente
• 50 év felett hormonkezelésben részesülő Hölgyeknek évente
• (röntgen mammográfiás emlőszűrésre a 45 - 65 éves tünet és panaszmentes Hölgyek 2 évente kapnak behívót - a népegészségügyi lakosságszűrés keretein belül)

Mikor forduljon azonnal radiológushoz?

• Ha mellében vagy hónaljában szokatlan tömörülést, körülírt csomót észlel
• Ha az emlő alakja torzul
• Ha az emlőn olyan nem gyógyuló seb jelenik meg, amelynek nem tudja az okát
• Ha az emlő bőrének megvastagodását érzékeli vagy ha az behúzottá válik
• Ha a bimbó váladékozik, duzzadtá válik, kipirosodik, viszket
• Ha valamelyik bimbójáratból véres, szalmasárga, víztiszta savós váladék préselődne ki

Milyen emlődiagnosztikai vizsgálatokat végeznek a MeDoc Egészségközpontban?

• CT Lézer Mammográfia
 
• ABUS 3 dimenziós emlő ultrahang
 
• Emlő ultrahang
 
• Röntgen mammográfia

Hogyan készüljek a vizsgálatra? 

• Kérjük hozza Magával az eddigi emlővizsgálati eredményeit, azok orvosi dokumentációját
• Olyan ruházatban jöjjön, hogy deréktól felfelé kényelmesen le tudjon vetkőzni
• Kérjük ne használjon semmilyen krémet, dezodort, mert ezek befolyásolhatják a mammográfiás vizsgálat eredményét

FONTOS!

• Akárhány éves, ha az emlőiben bármi rendellenességet észrevesz, NE VÁRJON, hanem késedelem nélkül forduljon orvosunkhoz!
• Az emlőrák korai felismerése érdekében maguk a Hölgyek tehetnek a legtöbbet!

Orvosaink

Dr. Átol Éva

Dr. Babka Marianna

Dr. Bohák Ágnes PhD

Dr. Bohár László PhD

Dr. Fehér István

Dr. Horváth Ilona

Dr. Lakatos Andrea

Dr. Réz Ildikó