Hematológia
Mi a hematológia?
A hematológia a vér (annak alakos elemei), a vérképző szervek illetve a nyirokszervek betegségeinek diagnosztizálásával, kezelésével foglalkozó szakterület. Elnevezése a görög eredetű haima „vér”, és a logosz „tudomány” szavakból tevődik össze. A vér sejtes elemei a vörösvértestek, a fehérvérsejtek (granulociták, monociták, limfociták), és a vérlemezkék (trombociták). A vörösvértestek hemoglobint tartalmaznak, amelynek segítségével oxigént szállítanak a tüdőből szervezetünk szöveteihez, sejtjeihez, onnan pedig a szén-dioxidot szállítják vissza a tüdőbe. A fehérvérsejtek a szervezet fertőzésekkel és más betegségekkel szembeni védelmében játszanak fontos szerepet. A vérlemezkék legfontosabb szerepe a véralvadásban és ezáltal sérülés esetén a vérzés csillapításában, ill. elállításában van. A sejtes elemek rendellenességei lehetnek mennyiségi (megnövekedett vagy csökkent szám) vagy minőségi (kóros megjelenés és/vagy működés) elváltozások, melyek számos kórkép tünetei lehetnek a vérszegénységtől a vér alkotórészeinek rosszindulatú betegségein át az alvadási zavarokig.
A hematológia a vérképzőrendszer betegségeivel és a véralvadás zavaraival foglalkozik, a belgyógyászati betegellátás nagyobb ernyője alá tartozik, annak része. A hematológiai ellátás jelentése (a gondozott betegek, betegségek köre) országonként eltérő lehet, a hazai gyakorlatban igen széleskörű betegellátást jelent, hiszen a jóindulatú hiányállapotoktól kezdve a vérképzőrendszerei daganatos betegségeken át a véralvadási zavarokig számos kórképpel foglalkozunk, melyek közül sokat ambuláns betegellátás keretein belül is tudunk kezelni.
Főbb hematológiai kórképek:
- Vérszegénység - anémia:
- Véralvadási zavarok:
- Vérképző- és nyirokrendszer daganatos betegségei:
Anémiáról beszélünk, amikor a vér hemoglobinkoncentrációja egy bizonyos határérték alá csökken. Ez legtöbbször együtt jár a vörösvérsejtszám csökkenésével, de nem minden esetben. Az alacsony hemoglobinszint következtében csökken a vér oxigénszállító kapacitása, ami a vérszegénység klasszikus tüneteihez vezet (fáradtság, gyengeség, sápadtság, nehézlégzés, gyorsult szívverés, vagy szívdobogásérzés). A vérszegénység egy tünet, hátterében számos különböző ok állhat.
A véralvadás kétféleképpen károsodhat. Amennyiben a véralvadás fokozott, a vér az érpályán belül is megalvad, ott vérrög képződik, amely trombózist okoz, vagy leszakadva más távoli ereket is elzárhat, embólia formájában. Fokozott véralvadási készséggel járó állapot jelentkezhet vénás keringési zavarokkal, elsősorban trombózis vagy embólia formájában, ritkábban vezethetnek -más, nem hematológiai okok mellett- meddőséghez vagy ismétlődő vetélésekhez is, és szintén ritkábban előfordulhatnak az artériás keringési zavarok (átmeneti agyi keringési zavar, stroke, angina, szívizom infarktus) hátterében is. Amennyiben csökkent a véralvadás (vérzékenység) az traumát követően erősebb vérzésben, vagy spontán jelentkező bevérzések formájában jelentkezik. Mind a fokozott, mind a csökkent véralvadás hátterében állhatnak veleszületett, örökletes tényezők, de lehetnek szerzettek is (pl. véralvadásgátló gyógyszerek hatásaként, májelégtelenség következményeként stb.)
A vérképző- és nyirokrendszer daganatos megbetegedései elsősorban a vért, csontvelőt és a nyirokcsomókat érintik, de gyakorlatilag szinte bárhol előfordulhatnak a szervezetben. A vérsejtek a vörös csontvelőben képződnek, vérképző őssejtekből. Normálisan a vérsejtképzés a szervezet szigorú szabályozása alatt áll. A leukémia a vérképző rendszer rosszindulatú megbetegedése, mikor ez a szabályozás károsodik és korlátlan szaporodás indul a vérképző sejtekből a csontvelőben. Több típusa és altípusa ismert. A limfóma a nyirokrendszer fehérvérsejtjeit, a limfocitákat érintő rosszindulatú daganatos betegség. A kóros limfociták leggyakrabban a nyirokcsomókban gyűlnek össze, ahol megnagyobbodást, duzzanatot okoznak.
Mikor forduljunk hematológushoz?
- Panaszok, tünetek (nem specifikus és nem diagnosztikus értékű eltérések):
- Laboratóriumi vizsgálatok során észlelt eltérések:
- Nyirokcsomó megnagyobbodás:
- Lép megnagyobbodása (splenomegália)
- Mélyvénás trombózis (MVT) vagy embólia utáni kivizsgálás veleszületett trombózis hajlam irányába
- Diagnosztizált hematológiai betegség
Mikor érdemes megelőzés céljából, panaszmentesen felkeresni hematológust?
Megelőzés céljából javasolt trombofília (fokozott véralvadási/trombózis készség) irányú kivizsgálást végezni azoknál az egyéneknél, akiknek a családjában szokatlan lokalizációban fordult elő trombózis, vagy az elsőfokú rokonok között volt mélyvénás trombózis és/vagy tüdőembólia, főként, ha tudott, hogy azt valamilyen öröklött genetikai tényező okozta (tehát örökíthető). Fogamzásgátló kezelés indítása előtt trombofília irányú kivizsgálás bizonyos esetekben javasolt.
Mi történik a hematológiai vizsgálat során?
A hematológiai vizsgálat a kórelőzményének részletes felvételével kezdődik, amely során az orvos feltérképezi a páciens eddigi betegségeit, jelen panaszait, rákérdez a dohányzás-, alkoholfogyasztás mértékére/időtartamára, gyógyszerszedési szokásaira, munkakörülményeire, az esetleges stressz fennállására. Kitér a családtagok, vérrokonok egészségi adataira is. Áttekinti a hozott vizsgálati eredményeket. Az egész testet érintő fizikális vizsgálatot követően az észlelt eltérések és az addig rendelkezésre álló vizsgálati eredmények függvényében a pácienssel egyeztetve szükség esetén további kivizsgálási tervet és kezelési stratégiát dolgozunk ki.
TUDNIVALÓK, ELŐKÉSZÜLETEK A VIZSGÁLAT ELŐTT
Kérjük, a páciens a korábbi leleteit hozza magával, írja föl a jelenleg szedett gyógyszereit. A rendszeresen szedett gyógyszereit vegye be a vizsgálat napján is!
Nyugodtan ehet a vizsgálat előtt, ha csak hematológiai vizsgálatra jön.
Orvosaink
