TÜNETEK

Érszűkület (verőeres)
Érszűkületkor a verőerek falában megy végbe strukturális változás. Az artériák merevebbé válnak, a belső átmérőjük csökken, így kevesebb vért lesznek képesek szállítani az adott szervhez. Ennek hatására a környező szövetek is kevesebb oxigénhez és tápanyaghoz jutnak. Ez sokáig tünetmentes lehet és csak szűrővizsgálattal lehet korai stádiumban kimutatni. Amikor tünetessé válik, általában már közepes, vagy kifejezetten előrehaladott állapotban van a betegség.

Az érszűkület egyik leggyakoribb megjelenési formája az érelmeszesedés
Az érelmeszesedés (arteriosclerosis) kialakulásának kockázata a kor előrehaladtával egyre nő, valamilyen szinten tulajdonképpen mindenkit érint (ahogy mondani szokták, annyi évesek vagyunk, amilyen a verőereink állapota-ez a biológia korunk valójában), A fejlett országokban, ahol a keringési betegségek (agyi, szív és érrendszeri) a vezető halálokok közé tartoznak, az egyik legnagyobb egyéni és társadalmi egészségügyi probléma. Genetikai okok( öröklött tényezők) is állhatnak a kialakulás mögött, de a stressz, a helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, cukorbetegség, magas vérnyomás, dohányzás, drogfogyasztás is lehet a háttérben, valamint felgyorsíthatják a folyamatot.. Az érelmeszesedés a testünk összes verőerét érinti a kialakulása után, függetlenül attól, hogy éppen melyik testrészünk panaszos.

A leggyakoribb érszűkületes megjelenési forma az alsóvégtagi érszűkület
Az alsóvégtagi érszűkület hátterében az alsó végtagok (elsősorban az izmok) oxigén ellátási zavara áll. Jellemző tünete a járás közben jelentkező lábszárfájdalom( un. “kirakatnéző betegség”), mely nyugalmi helyzetben szinte teljesen megszűnik, azonban terhelésre ismét fokozódik. Emellett a lábikragörcs és a hideg lábfej is jellemző az alsó végtagi érszűkületben szenvedő betegekre.Előrehaladott állapotban nyugalmi fájdalom és esetleg nem gyógyuló seb is jelentkezik a végtagon.

Értágulatok

Sok esetben panaszmentes mellékleletként felfedezett elváltozásról van szó. A verőér fokozottan tágul, fala egyre vékonyodik. Ez azzal a veszéllyel járhat, hogy egy idő után a fokozott éren belüli nyomás hatására az ér elpattan és súlyos, akár élelet veszélyezető vérzés indul meg.

Vénás betegségek

A vénás megbetegedések rengeteg embert, akár a felnőtt lakosság harmadát, felét érinthetik. Sokan a mai napig úgy gondolják, hogy csupán esztétikai problémáról van szó, pedig a kezeletlen megbetegedéseknek súlyos következményei lehetnek. A visszérbetegség családilag örökölhető. Jelentős rizikótényező a tartós álló-, vagy ülőmunka végzése. A különböző stádiumú visszérbetegség más-más kezelést igényel. Ne várjuk meg míg olyan stádiumba kerül a betegség, amikor már csak a műtét segíthet, vagy esetleg nem gyógyuló seb, lábszárfekély alakul ki.

MIKOR FORDULJUNK ANGIOLÓGUSHOZ?

• Végtagok duzzanata esetén
• Izomgörcsök jelentkezésekor
• Égő fájdalom, valamint a bőr elszíneződése esetén
• A végtagon kötegek megjelenése utalhat vénás betegségre
• Ha járás közben a lábszárizom görcsös, vagy izomlázszerű fájdalmat tapasztalunk, adott távolság megtétele után mindig meg kell állnunk rövid időre(“ kirakatnéző betegség”)
• Érelmeszesedés esetén 
• Megelőzés céljából:
  • Családban ismert, kezelt érbeteg van/volt egyenes ágon
  • Cukorbetegség
  • Dohányzás
  • Szívbetegség
  • Lezajlott  szívinfarktus, vagy stroke esetén
  • Ismert nyaki érszűkület esetén

A vizsgálat speciális előkészületet nem igényel és fájdalommentes (nem történik semmilyen beavatkozás pl- szúrás vagy vágás). A szakorvos átnézi a beteg korábbi leleteit és orvosi dokumentációját, hogy az esetlegesen más érbetegséggel összefüggő egyéb betegség is kiderülhessen.. A vizsgálathoz fehérneműre kell levetkőzni, hogy a szakorvos elvégezhesse a vénák és artériák fizikális vizsgálatát pulzus tapintással,ill. kézi mini doppler készülékkel a végtagokon az áramlás vizsgálatát, vérnyomásmérést.