• A vizsgáló helyiségben Ön derékon felül levetkőzik, majd a mammográfiás készülék elé áll
• A vizsgálat alatt végig álló helyzetben van
• A radiológus szakasszisztens először az egyik, majd a másik oldali emlőt a készülék emlőtartó lapjára helyezi, majd egy mozgatható lapot helyez a mell fölé: a két lap segítségével az emlőt kissé összenyomja (komprimálja) és mindkét emlőről elkészíti a röntgenfelvételt
• Van emlőkompresszió, amely kissé kellemetlen lehet, ám az emlők megfelelő mértékű összenyomása, ellapítása a jó minőségű, egyenletesen éles, tiszta röntgenkép feltétele
• A radiológus szakorvos beszélgetés keretein belül ismerkedik meg a beteg kórtörténetével
• Átnézi a korábbi vizsgálatok képeit, eredményeit és az aznapi felvételekkel összehasonlítja
• Végül az orvos tájékoztatást ad a vizsgálat eredményéről, átadja a leletet és megválaszolja a páciens kérdéseit

• A direkt digitális mammográfia bizonyítottan jobb eredményű, mint a hagyományos
• A digitális technika során a gép a röntgen sugarakat elektronikus jelekké alakítja, így az emlő szerkezetét ezek a jelek rajzolják ki, és - az analóg technikában ismert röntgen-film helyett - a számítógép képernyőjén jelenítik meg
• Az alacsony sugárdózist alkalmazó direkt digitális vizsgálati eljárás során a gép először meghatározza az emlőszövet típusát, annak denzitását (sűrűségét) illetve vastagságát, ami alapján kiválasztja azt a legkisebb sugárterhelést, amely a legjobb képminőség eléréséhez szükséges
• Az emlő képe - számítógépes program segítségével - részleteiben jobban vizsgálható (nagyítható, a kép negatívja is megnézhető, fényereje változtatható, maszkolható, stb.) a nagy felbontású, speciális monitorokon
• Az előzőleg készült digitális vizsgálati eredményekkel ugyanazon a monitoron összehasonlítható
• A felvétel digitálisan archiválható, nincs szükség a képanyag otthoni tárolására

• A röntgen mammográfia az emlőrák korai felfedezésének bizonyítottan leghatásosabb eszköze, 30-35 éves kortól alapvizsgálatként javasolt!
• A szükséges képalkotó módszerek kiválasztása klinikai kérdés és számos tényezőtől függ: ilyen többek között az életkor, az emlőméret, az emlőtípus, a családi és az egyéni anamnézis a rizikófaktorok figyelembe vételével
• A pontos életkori határt egyedi elbírálás alapján kell meghatározni, amely minden esetben a radiológus szakorvos kompetenciája!
• Az úgynevezett "Eklund" vizsgálati technika segítségével a mellimplantátummal rendelkező Hölgyek esetében is alkalmazható
• 30-35 év feletti átlagos rizikójú Hölgyeknek kétévente alapvizsgálatként, vagy ha felmerült az emlőrák gyanúja más módszerrel végzett emlővizsgálat során
• 40 év alatti magas rizikójú Hölgyeknek évente alapvizsgálatként
• 40-50 év közötti, átlagos rizikójú, tünet és panaszmentes Hölgyeknek évente alapvizsgálatként, mert az emlőrák előfordulása ebben az életszakaszban gyakoribb illetve az ekkor kialakult rosszindulatú daganat gyorsabban növekedhet
• 50 év feletti, átlagos rizikójú Hölgyeknek alapvizsgálatként kétévente ajánlott
• (röntgen mammográfiás emlővizsgálatra a 45 - 65 éves tünet és panaszmentes Hölgyek 2 évente kapnak behívót - a népegészségügyi lakosságszűrés keretein belül)

• Várandós Hölgyeknél mammográfia nem végezhető
• 30 - 35 év alatt csak kivételes esetekben szükséges

• A röntgen mammográfia az emlőrák korai felfedezésének bizonyítottan leghatásosabb eszköze, de ez a vizsgálóeljárás sem 100%-os
• Minél több információ áll a radiológus szakember rendelkezésére annál pontosabb a diagnózis
• A modern emlődiagnosztika fejlesztésének egyik célja, hogy a vizsgálatokhoz olyan eljárásokat, eszközöket biztosítson, melyek lehetőleg sugárterhelés nélkül vizsgálják az emlő állományát
• Nemzetközi hírű emlőradiológus szaktekintélyek fogalmazták meg azt a vitathatatlan tényt, hogy egyik vizsgálóeljárás sem versenyez egymással, mindannyiunk célja, hogy a rosszindulatú elváltozások jelenlétére a lehető leghamarabb fény derüljön

• A röntgen mammográfia az emlődiagnosztika aranystandard alapvizsgálata, azonban korlátozott értékű lehet denz emlők esetén, mert az ilyen sűrű, tömör emlőtípusban az emlők röntgenképe elrejtheti a kis méretű, még nem tapintható csomókat
• A fiatalabb nők esetében a még hormonok hatása alatt álló emlő állománya sokkal tömöttebb, mint később, a rendszeres havi vérzés abbamaradása után
• Idősebb korban a mirigyállomány nagyrészt visszahúzódik, a zsírosabb alapszerkezetben pedig már jól tudnak differenciálni a röntgensugarak
• A sűrű, tömör típusú emlőszövetben a mammográfia "nehezebben lát":
• A röntgenvizsgálat eredményeként kapott képen fehér és fekete területek láthatók
• A kötőszövetben és mirigyes állományban gazdag tömör, "denz" emlőtípus az emlő röntgenképén fehéren ábrázolódik - a rosszindulatú elváltozás szintén fehér, ezért a sűrű emlőszövet elrejtheti a tumort
• Az emlő röntgenképén a zsírosabb emlőszövet majdnem feketének ábrázolódik, amelyben a fehér tumor könnyen felismerhető
• A röntgen mammográfia mellé denz emlőben az alábbi vizsgálóeljárásokat javasoljuk:
  • Kézi emlő ultrahang
  • ABUS 3D automata emlő ultrahang
• A "denz", mirigyes emlőszövet az 50 évnél fiatalabb nőknél nagyon gyakori
• A sűrű emlőszövetben duplájára, extrém denz emlőtípusban 4 - 6-szorosára emelkedhet az emlőrák előfordulásának gyakorisága

Magyarországon a Medoc Egészségközpontban egyedülállóan alkalmazott Transpara és Volpara Density™ döntéstámogató szoftverek az emlő röntgenképét Mesterséges Intelligencia technológiával elemzik. Az innovatív módszereknek köszönhetően a folyamatok automatizáltak, a kapott eredmény objektív és rendkívül megbízható. 

Tudjon meg többet