MILYEN INFORMÁCIÓT AD A RADIOLÓGUSNAK A VIZSGÁLAT KÉPE?

Az elkészült mammográfiás röntgenkép az emlő szerkezetét jeleníti meg, strukturális információt ad.

Az elkészült felvételeket a vizsgálatokat követően a páciens egy linken keresztül éri el, amelyet az általa megadott email címre küldjük ki. A felvételeket letöltheti, és elküldheti orvosának. A képek a vizsgálatot követő 30 napban érhetőek el és jelszóval védettek. A felvételeket CD-re történő rögzítésére külön díjazás ellenében van lehetőség.

MI TÖRTÉNIK A MAMMOGRÁFIÁS VIZSGÁLAT ALATT?

• A vizsgálóhelyiségben Ön derékon felül levetkőzik, majd a mammográfiás készülék elé áll
• A vizsgálat alatt végig álló helyzetben van
• A radiológus szakasszisztens először az egyik, majd a másik oldali emlőt a készülék emlőtartó lapjára helyezi, majd egy mozgatható lapot helyez a mell fölé: a két lap segítségével az emlőt kissé összenyomja (komprimálja) és mindkét emlőről elkészíti a röntgenfelvételt
• Van emlőkompresszió, amely kissé kellemetlen lehet, ám az emlők megfelelő mértékű összenyomása, ellapítása a jó minőségű, egyenletesen éles, tiszta röntgenkép feltétele
• A radiológus szakorvos beszélgetés keretein belül ismerkedik meg a beteg kórtörténetével
• Átnézi a korábbi vizsgálatok képeit, eredményeit és az aznapi felvételekkel összehasonlítja
• Végül az orvos tájékoztatást ad a vizsgálat eredményéről, átadja a leletet és megválaszolja a páciens kérdéseit

MIBEN TÉR EL AZ ANALÓG, HAGYOMÁNYOS MAMMOGRÁFIA A DIREKT DIGITÁLIS MAMMOGRÁFIÁTÓL?

A direkt digitális mammográfia bizonyítottan jobb eredményeket nyújt, mint a hagyományos eljárás. Ennek oka, hogy a digitális technika a röntgensugarakat elektronikus jelekké alakítja, így az emlő szerkezetét ezek a jelek rajzolják ki, és a képek a számítógép képernyőjén jelennek meg a hagyományos röntgenfilm helyett. Ez a módszer nemcsak részletgazdagabb és pontosabb képeket biztosít, hanem alacsonyabb sugárdózissal is dolgozik. A gép a vizsgálat során először felméri az emlőszövet típusát, sűrűségét és vastagságát, majd ezek alapján automatikusan beállítja azt a legkisebb sugárterhelést, amely a legjobb képminőséget eredményezi.
A digitálisan rögzített képek speciális, nagy felbontású monitorokon részletesen vizsgálhatók: nagyíthatók, negatívként is megtekinthetők, valamint a fényerő és egyéb beállítások módosíthatók az elemzés megkönnyítésére. Az előzőleg készült digitális felvételek ugyanazon a monitoron könnyedén összehasonlíthatók, ami segíti a hosszú távú nyomon követést. További előnye, hogy a képek digitálisan archiválhatók, így nincs szükség az otthoni tárolásukra, és a későbbi vizsgálatokhoz is egyszerűen előhívhatók.

MIBEN KÜLÖNBÖZIK A 2D és a 3D mammográfia?

• A 2D mammográfiás vizsgálat során - amit direkt digitális mammográfiának is neveznek – az emlőkről két kép készül: egy oldal irányból és egy felülről.
• A 3D mammográfiás vizsgálat - más néven digitális emlő tomoszintézis, angolul DBT = Digital Breast Tomosynthesis - során több kép készül a emlőről különböző szögekből. A számítógép egyesíti a képeket, hogy 3 dimenziós képet hozzon létre, amely többletinformációt nyújthat az orvosoknak, mert lehetővé teszi számukra, hogy az emlőt „szeletenként” vizsgálják át. Pontosabban megítélhetők vele az esetleges összevetülések és szerkezeti torzulások. Denz emlőtípus esetén használata kifejezetten előnyös. 
• A vizsgálat mindkét esetben hasonlóan történik, a páciens mindkét típusú vizsgálat során ugyanabban a helyzetben áll. Az emlő tomoszintézis esetében a mammográfiás készülék karja (röntgencső) ívben mozog az emlő körül, és közben számos két dimenziós, alacsony dózisú röntgenfelvételt készít több szögből. Az elkészült 2D-s digitális képanyagot a számítógép 3D-s képpé egyesíti. A képek részletgazdagabbak, így több információ áll az emlőradiológus rendelkezésére a leletezés során.
• Az emlő összenyomása, kompressziója mindkét típusú mammográfiánál azonos. Az emlők megfelelő mértékű összenyomása, ellapítása a jó minőségű röntgenkép alapfeltétele. A megfelelő kompresszió esetén csökken a sugárdózis, jobb a képminőség és pontosabb a diagnózis.
• A teljes sugárdózis hasonló, kevéssel több, mint a 2D mammográfia esetén. A mammográfia, beleértve a tomoszintézist is, azt a lehető legalacsonyabb, legbiztonságosabb sugárdózist alkalmazza, amely még mindig kiváló minőségű képet készít. Az emlő röntgenfelvétele során körülbelül annyi sugárdózis éri a pácienst, mint egy Budapest – New York repülőjáraton
• A tomoszintézis potenciális előnyei:
  ⦁ segítségével a kis méretű, még nem tapintható daganatok nagyobb valószínűséggel észrevehetők
  ⦁ tisztább képet nyújt a denz emlőszövetről

KIKNEK ÉS MILYEN GYAKORISÁGGAL AJÁNLOTT A MAMMOGRÁFIA?

Hogy a mammográfia hány éves kortól javasolt, nem véglegesen eldöntött kérdés a szakemberek között is. Ennek oka, hogy a fiatalabb nők (30-40 év alatt) emlőszövete sűrűbb, ami megnehezítheti a daganatok felismerését, és nagyobb az esély a téves pozitív eredményekre, amelyek felesleges további vizsgálatokhoz és szorongáshoz vezethetnek. A pontos életkori határt egyedi elbírálás alapján kell meghatározni, amely minden esetben a radiológus szakorvos kompetenciája!

Ezért 30 év alatt csak magas rizikójú Hölgyeknek-, ismert tP53 mutáció, BRCA1-2 mutáció esetén- évente alapvizsgálatként, az emlőradiológus szakorvos által javasolt a mammográfiai vizsgálat.

40 év alatt átlagos rizikójú Hölgyeknek, tünet/panasz esetén mammográfia nem szükséges a komplex emlődiagnosztikai vizsgálat részeként: Ha felmerült az emlőrák gyanúja, csak akkor javasolt.

Magas rizikó esetén évente alapvizsgálatként az emlőradiológus szakorvos által meghatározottmodalitással kiegészítve.

40-50 év közötti, átlagos rizikójú, tünet és panaszmentes Hölgyeknek évente alapvizsgálatként, mert az ekkor kialakult rosszindulatú daganat gyorsabban növekedhet.

50 év feletti, átlagos rizikójú Hölgyeknek alapvizsgálatként kétévente ajánlott.

Röntgen mammográfiás emlővizsgálatra a 45-65 éves tünet és panaszmentes Hölgyek 2 évente kapnak behívót - a népegészségügyi lakosságszűrés keretein belül.

Fontos tudni!
Az úgynevezett "Eklund" vizsgálati technika segítségével a mellimplantátummal rendelkező Hölgyek esetében is alkalmazható a mammográfiás vizsgálat!.

 KIKNEK NEM AJÁNLOTT A MAMMOGRÁFIA?   

A röntgensugárzás – bár alacsony dózisú – a kutatások szerint az károsíthatja a magzatot, ezért várandós nők számára nem végezhető mammográfiás vizsgálat.
30-35 éves életkor alatt csak kivételes esetekben szükséges a vizsgálat (magas kockázat megléte esetén).
Ha a mell gyulladt vagy fertőzött, a vizsgálat kellemetlen érzést válthat ki, és az eredmények pontatlanok lehetnek. Ilyenkor a gyulladás kezelését követően érdemes a mammográfiás vizsgálatot elvégezni.
Ezekben az esetekben mindig egyénileg kell mérlegelni a kockázatokat és az alternatív vizsgálati lehetőségeket az orvos javaslata alapján.

MIÉRT VAN SZÜKSÉG ÚJ EMLŐDIAGNOSZTIKAI ELJÁRÁSOK, ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSÁRA?

• A röntgen mammográfia az emlőrák korai felfedezésének bizonyítottan leghatásosabb eszköze, de ez a vizsgálóeljárás sem 100%-os
• Minél több információ áll a radiológus szakember rendelkezésére annál pontosabb a diagnózis
• A modern emlődiagnosztika fejlesztésének egyik célja, hogy a vizsgálatokhoz olyan eljárásokat, eszközöket biztosítson, melyek lehetőleg sugárterhelés nélkül vizsgálják az emlő állományát
• Nemzetközi hírű emlőradiológus szaktekintélyek fogalmazták meg azt a vitathatatlan tényt, hogy egyik vizsgálóeljárás sem versenyez egymással, mindannyiunk célja, hogy a rosszindulatú elváltozások jelenlétére a lehető leghamarabb fény derüljön

MILYEN VIZSGÁLATOKAT AJÁNLANAK A MAMMOGRÁFIA HELYETT ÉS MELLÉ?

• A röntgen mammográfia az emlődiagnosztika aranystandard alapvizsgálata, azonban korlátozott értékű lehet denz emlők esetén, mert az ilyen sűrű, tömör emlőtípusban az emlők röntgenképe elrejtheti a kis méretű, még nem tapintható csomókat
• A fiatalabb nők esetében a még hormonok hatása alatt álló emlő állománya sokkal tömöttebb, mint később, a rendszeres havi vérzés abbamaradása után
• Idősebb korban a mirigyállomány nagyrészt visszahúzódik, a zsírosabb alapszerkezetben pedig már jól tudnak differenciálni a röntgensugarak
• A sűrű, tömör típusú emlőszövetben a mammográfia "nehezebben lát":
• A röntgenvizsgálat eredményeként kapott képen fehér és fekete területek láthatók
• A kötőszövetben és mirigyes állományban gazdag tömör, "denz" emlőtípus az emlő röntgenképén fehéren ábrázolódik - a rosszindulatú elváltozás szintén fehér, ezért a sűrű emlőszövet elrejtheti a tumort
• Az emlő röntgenképén a zsírosabb emlőszövet majdnem feketének ábrázolódik, amelyben a fehér tumor könnyen felismerhető
• A röntgen mammográfia mellé denz emlőben az alábbi vizsgálóeljárásokat javasoljuk:
  • Hagyományos ún. kézi emlő ultrahang
  • ABUS 3D automata emlő ultrahang
  • Emlő tomoszintézis
  • amennyiben indokolt, az emlőradiológus szakorvos által meghatározott módon: mintavétel
• A "denz", mirigyes emlőszövet az 50 évnél fiatalabb nőknél nagyon gyakori
• A sűrű emlőszövetben duplájára, extrém denz emlőtípusban 4 - 6-szorosára emelkedhet az emlőrák előfordulásának gyakorisága

MILYEN RÖNTGEN MAMMOGRÁF GÉPET HASZNÁLNAK A MEDOC EGÉSZSÉGKÖZPONTBAN?

HOGYAN KÉSZÜLJEK A MAMMOGRÁFIÁS VIZSGÁLATRA?

• Kérjük hozza Magával az eddigi emlővizsgálati eredményeit, azok orvosi dokumentációját, az előző mammográfiás képanyagot, amennyiben az más intézményben készült
• Olyan ruházatban jöjjön, hogy deréktól felfelé kényelmesen le tudjon vetkőzni
• Kérjük ne használjon semmilyen krémet, dezodort, mert ezek befolyásolhatják a mammográfiás vizsgálat eredményét

A MAMMOGRÁFIA EREDMÉNYE MENNYI IDŐ ALATT ÉRHETŐ EL?

MEDDIG TART A MAMMOGRÁFIÁS VIZSGÁLAT?

Mesterséges intelligencia az emlődiagnosztikában

Magyarországon a Medoc Egészségközpontban egyedülállóan alkalmazott Transpara és Volpara Density™ döntéstámogató szoftverek az emlő röntgenképét Mesterséges Intelligencia technológiával elemzik. Az innovatív módszereknek köszönhetően a folyamatok automatizáltak, a kapott eredmény objektív és rendkívül megbízható. 

Tudjon meg többet