MI TÖRTÉNIK VELEM A VIZSGÁLAT ALATT?

• A radiológus szakorvos beszélgetés keretein belül ismerkedik meg a páciens kórtörténetével, esetleges panaszaival, előző vizsgálati eredményeivel
• A vizsgáló helyiségben Ön derékon felül levetkőzik, a szakorvos áttapintja mindkét emlőjét és hónalját
• Az ultrahangvizsgálat alatt végig háton- vagy oldalt fekvő helyzetben van
• A vizsgálatot végző radiológus szakorvos az emlő és a hónalji régió bőrére zselészerű, bőrbarát, vízoldékony, zsírt nem tartalmazó anyagot ken (erre a lehető legjobb képalkotás elérése érdekében van szükség, a gél ugyanis lehetővé teszi a vizsgáló eszköz és a bőr közötti jó kontaktust)
• A vizsgálófejet a szakorvos a géllel bekent területre helyezi
• Az ultrahang dinamikus képét két számítógépes monitor is megjeleníti, amelyből az egyiket Ön is kényelmesen látja
• Nincs emlőkompresszió, azonban az emlőhöz a vizsgálófej hozzáér
• A vizsgálat után a kontakt gél letörölhető
• A radiológus szakorvos átnézi a korábbi vizsgálatok képeit, eredményeit és az aznapi felvételekkel összehasonlítja
• Végül az orvos tájékoztatást ad a vizsgálat eredményéről, átadja a leletet és megválaszolja a páciens kérdéseit

MIÉRT VAN SZÜKSÉG EMLŐ ULTRAHANGRA?

• Az emlők ultrahangos vizsgálata egészen fiatal kortól elvégezhető, és 35 éves kor alatt elsődlegesen választandó
• A fiatal Hölgyekre jellemző sűrű, tömör, mirigyes emlőállomány nagyon jól vizsgálható ultrahanggal
• Az ún. "denz" emlő képe jól megjeleníthető a nagy felbontású monitorokon
• A rosszindulatú elváltozásokon kívül ultrahanggal más rendellenesség is felismerhető:
• a nem tumoros szövetnövedékek
• folyadékkal telt vagy szilárd szövetrészeket is tartalmazó ciszták
• Az előzőleg készült digitális vizsgálati eredményekkel összehasonlítható
• A felvétel digitálisan archiválható, nincs szükség a képanyag otthoni tárolására

KIKNEK ÉS MILYEN GYAKORISÁGGAL AJÁNLOTT AZ EMLŐ ULTRAHANG?

• A vizsgálat bármikor, bármely életkorban mellékhatás nélkül alkalmazható
• A szükséges képalkotó módszerek kiválasztása klinikai kérdés és számos tényezőtől függ: ilyen többek között az életkor, az emlőméret, az emlőtípus, a családi és az egyéni anamnézis a rizikófaktorok figyelembe vételével
• 20 év felett minden Hölgynek javasolt az ultrahangos vizsgálat alkalmankénti, szűrővizsgálati jelleggel történő igénybevétele
• 20 év felett, hosszabb ideje fogamzásgátlót szedő Hölgyeknek évente
• Mellimplantátummal élő Hölgyeknek évente (az ultrahanggal nagyon jól megítélhető az implantátum általános állapota, és kideríthető, hogy nincs-e jelen szivárgás)
• 30 év alatt alapvizsgálatként, 30-35 év felett kiegészítő eljárásként javasolt
• 40 év alatti átlagos rizikójú Hölgyeknek akár évente
• 40 év alatti magas rizikójú Hölgyeknek évente
• 40-50 év közötti, átlagos rizikójú, tünet és panaszmentes Hölgyeknek évente, mert az emlőrák előfordulása ebben az életszakaszban gyakoribb illetve az ekkor kialakult rosszindulatú daganat gyorsabban növekedhet
• 50 év feletti, átlagos rizikójú Hölgyeknek kétévente ajánlott
• (röntgen mammográfiás emlőszűrésre a 45 - 65 éves tünet és panaszmentes Hölgyek 2 évente kapnak behívót - a népegészségügyi lakosságszűrés keretein belül)

KIKNEK NEM AJÁNLOTT AZ EMLŐ ULTRAHANG?

• A vizsgálat bármely életkorban bárkinél elvégezhető és ismételhető
• A vizsgálat nem jelent megterhelést a szervezet számára és nem jár semmiféle kellemetlenséggel

MIÉRT VAN SZÜKSÉG ÚJ ELJÁRÁSOK, ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSÁRA ÉS KOMPLEX EMLŐDIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATRA?

• Mert egyik vizsgálóeljárás sem 100%-os
• Minél több információ áll a radiológus szakember rendelkezésére annál pontosabb a diagnózis
• A modern emlődiagnosztika fejlesztésének egyik célja, hogy a vizsgálatokhoz olyan eljárásokat, eszközöket biztosítson, melyek lehetőleg sugárterhelés nélkül vizsgálják az emlő állományát
• A röntgen mammográfia az emlődiagnosztika aranystandard alapvizsgálata, azonban korlátozott értékű lehet denz emlők esetén, mert az ilyen sűrű, tömör emlőtípusban az emlők röntgenképe elrejtheti a kis méretű, még nem tapintható csomókat:
• A röntgenvizsgálat eredményeként kapott képen fehér és fekete területek láthatók
• A kötőszövetben és mirigyes állományban gazdag sűrű, "denz" emlőtípus az emlő röntgenképén fehéren ábrázolódik - a rosszindulatú elváltozás szintén fehér, ezért a sűrű emlőszövet elrejtheti a tumort
• Az emlő röntgenképén a zsírosabb emlőszövet majdnem feketének ábrázolódik, amelyben a fehér tumor könnyen felismerhető
• A denz emlőjű Hölgyek száma nagyon magas, fiatal korban elérheti a 65%-ot, de a 90 éves Hölgyek populációjában is kb. 20%
• A sűrű emlőszövetben akár duplájára, extrém denz emlőtípusban akár 4 - 6-szorosára emelkedhet az emlőrák előfordulásának gyakorisága
• Nemzetközi hírű emlőradiológus szaktekintélyek fogalmazták meg azt a vitathatatlan tényt, hogy egyik vizsgálóeljárás sem versenyez egymással, mindannyiunk célja, hogy a rosszindulatú elváltozások jelenlétére a lehető leghamarabb fény derüljön