Homályos látás során látásunk élessége nem megfelelő, nehezen fókuszálunk. A tárgyak elmosódottnak tűnnek, különböző távolságokban elvesztik élességüket, kontrasztjukat.

A homályos látás érintheti a teljes látóteret vagy annak csak egy területét. Jelentkezhet egyik vagy mindkét szemen. A látásromlás hatással van mindennapi életünkre, rontja az életminőségünket, de emellett komolyabb betegségre is utalhat.

A tünet sokféle módon jelentkezhet és számos oka lehet. Kialakulhat hirtelen vagy fokozatosan, egyik- vagy mindkét szemen, kísérheti egyéb tünet (szemfájdalom, fejfájás, szédülés, stb.), lehet visszatérő. Az okok egy része szemészeti eredetű, de állhat a háttérben egyéb kórok is (belgyógyászati, neurológiai, stb. kórkép).

Okok:

A homályos látás hátterében állhat szemészeti probléma. Ezek egy része a szem fénytörési hibájából ered. Az egészséges emberi szembe a tárgyakról érkező fénysugarak a szembe kerülve, annak törőközegein (szaruhártya, csarnokvíz, üvegtest, szemlencse) áthaladva a látóhártyára (retinára) vetődnek. A látott kép csak akkor lesz éles, ha a fénysugarak a látóhártyán egyesülnek (E).


homályoslátás 1

 Homályos látás

Fénytörési hibák esetén azonban a helyzet megváltozik, így a látott kép életlenné válik.

Fénytörési hibákból fakadó homályos látás:

  • rövidlátás (M)- homályos látás távolra. Ez esetben a szembe érkező fénysugarak a látóhártya előtt alkotnak fókuszpontot. A közeli tárgyak élesek, de a távolban lévők kontúrja elmosódott, homályos. Fejfájás, hunyorgás kísérheti a látászavart. Genetikai és környezeti tényezők (sok olvasás, számítógépezés) állhatnak a hátterében.
  • túllátás vagy távollátás (H) - homályos látás közelre. Ekkor a szembe érkező fénysugarak a látóhártya mögött egyesülnek. Legtöbbször genetikai tényező áll a háttérben. Akinek a családjában van távollátó, annak nagyobb az esélye a kialakulására.
  • asztigmia – a szaruhártya szabálytalan alakja okozza. Ilyenkor a szaruhártya felszíne nem tökéletes gömbfelszín, így a beérkező fénysugarak nem egy, hanem két fókuszponton haladnak át, így a keletkezett kép életlenné válik. Kísérő tünetként fejfájás jelentkezhet.
  • öregszeműség (presbiopia) - az öregedő szemlencse elveszti rugalmasságát és távollátás alakul ki. Általában 40 éves kor felett jelentkezik. Először a normális olvasási távolságban egyre kevésbé látjuk élesen a szöveget, nehezebb fókuszálnunk. Emellett a távollátásunk továbbra is éles marad. Kezdetben főleg a délutáni és esti időszakban, majd egész nap jelentkezhet a tünet, melyet fejfájás kísérhet.

1.

Rövidlátás
Homályos látás távolra

2.

Túllátás vagy távollátás
Homályos látás közelre

3.

Asztigma
A szaruhártya szabálytalan alakja okozza

4.

Öregszeműség
Az öregedő szemlencse elveszti rugalmasságát és távollátás alakul ki

Egyéb szemészeti betegségek miatti homályos látás:

Kancsalság – ebben az esetben a két szem nem egyformán vesz részt a látott kép kialakításában, az egyik domináns. A két szem nézővonala nem párhuzamos, az éleslátás helye nem ugyanarra a pontra irányul a térben, ezért zavart szenved a kétszemes látás. Általában már gyermekkorban jelentkezik. A korai felismerés és a minél korábbi kezelés kulcsfontosságú. A kancsalság nem kezelve tompalátást okozhat. Az agy figyelmen kívül hagyja a gyengébb szemből érkező információkat, mely az adott szem látászavarát okozza.

Tompalátás (amblyopia) – okozhatja kancsalság (lsd. fent) vagy nagyfokú fénytörési hiba.

Szürkehályog: A kor előrehaladtával jelentkező betegség. A látás fokozatosan romlik, a szemlencse maradandó elhomályosulása miatt. A betegség orvosi neve cataracta, mely görög eredetű szó, jelentése „vízesés”. Az ókori görögök szerint a betegségben fellépő látászavar leginkább úgy írható le, mintha valaki egy vízfátyolon keresztül nézne. Magyar elnevezése arra utal, hogy a pupilla szürkéssé válik a betegség előrehaladtával, a látás pedig elmosódott, ködös, „hályogos” lesz. Általában idős korban jelentkezik, 60 év felett előfordulása ugrásszerűen megnő. A látásélesség csökkenését fájdalom nem kíséri. Kezdetben a szem fényre érzékennyé válik, zavarja az erős napsütés, az éjszakai vezetés során a szembejövők fénye (a korábbinál jobban), majd fakóbbá válnak a színek, romlik a térlátás, kettőslátás jelentkezhet. Műtéti úton kezelhető.

Zöldhályog (vagy glaucoma) - egy súlyos, a látóideg károsodásával járó betegségcsoport. A vakság kialakulásának második legfőbb oka. A szemet az aggyal összekötő látóideg károsodása, mely a látóidegfő (ahol a látóideg kilép a retinán) keringési zavara miatt következik be. Általában fokozott belső szemnyomás okozza keringési zavart. Tünetei lehetnek a homályos látás mellett a látótér beszűkülése, szemfájdalom. Számos formája ismert. Lehet elsődleges vagy másodlagos (valamely alapbetegség következtésben alakul ki), nyílt zugú vagy zárt zugú (a szem csarnokzugának nyitott vagy zárt állapota szerint. Amennyiben a szem csarnokzuga elzárt, a csarnokvíz elfolyása akadályozott, így fokozódik a belső szemnyomás, ami a látóidegfő keringését rontja), lehet veleszületett. Felismerése, az időben megkezdett kezelése fontos. Kezelése gyógyszeres vagy műtéti.

A tünetek felléphetnek hirtelen, néhány óra alatt is. Ez az úgynevezett glaukómás roham. Ilyenkor a szem és a szem körüli csontok nagyon fájdalmasak, a látás fokozatosan romlik, hányinger, hányás lép fel, a szemgolyó kőkemény tapintatú, a szem vörös, a pupilla kitágult. A glaukómás roham vaksággal fenyegető állapot, mely sürgősségi ellátást igényel, azonnal orvoshoz kell fordulni.

Időskori makula degeneráció (sárgafolt sorvadás) - a retinán az éleslátás helyének (makula) szemfenéki meszesedése. A látás fokozatosan homályosodik, mely teljes látásvesztéshez vezethet. Kezeléssel a folyamat lassítható.

A szaruhártya sérülése - valamilyen külső hatás éri a szaruhártyát, melynek a felszínén egy horzsolás, hámhiány alakul ki. Az egyik leggyakoribb oka a homályos látásnak. Fájdalommal, irritációval, könnyezéssel jár.

A szem gyulladása: a kötőhártyán (conjunctivitis), szaruhártyán (keratitis), szivárványhártyán (iritis/iridocyclitis) alakulhat ki. A szem vörös, duzzadt, égő, szúró érzés léphet fel, viszketéssel, akár váladékozással.

Száraz szem – szemünk felszínét egy könnyfilm borítja, mely nedvesen tartja a szemgolyót és védi idegen anyagok és a kórokozók ellen. Az ember pislogással oszlatja el a könnyet a szem felszínén. Az egészséges szem másodpercenként biztosítja a könnyfilm folytonosságát. Akkor beszélünk szemszárazságról, ha ez a folyamat megszakad és a könnyfilm nem látja el a feladatát. A szemszárazság mára civilizációs betegséggé vált, ez a leggyakoribb szemészeti tünet. Miközben a képernyőt nézzük, kevesebbet pislogunk, ilyen esetben a szem kiszárad. A krónikus szemszárazság homályos látást okozhat. Mára már a képernyők miatt kialakult szemproblémáknak nevük is van: Computer Vision Syndrome (CVS).

Lézeres látásjavító műtét után - néhány napig/hétig előfordulhat homályos látás, de a szaruhártya regenerálódása után ez a panasz általában elmúlik.

A retina betegségei - különböző eredetű (érelmeszesedés, gyulladás, stb). retinakárosodás is okozhatja a tünetet

Retinaleválás - akkor következik be, ha a retina elválik az alapjától. Tünetei a szikralátás, látótérkiesés, homályos látás, elsötétült látás, lebegő részecskék a látótérben, fényfelvillanások. A retinaleválás egészségügyi vészhelyzet, amely a vakság elkerülése érdekében haladéktalan kezelést igényel, így azonnal orvosi ellátás szükséges.

Szemet ért ütés, tompa trauma – szemfájdalom és homályos látás jelentkezhet. A szemkárosodás mértékét vizsgálattal lehet eldönteni.

Kontaktlencse viselés során - az előírtnál hosszabb ideig történő kontaktlencse-viselés szemgyulladáshoz és homályos látáshoz vezethet. A szemek gyakori pihentetése, illetve szemüveg viselése két eldobható kontaktlencse használata között javasolt.

Általános betegségek is állhatnak a homályos látás hátterében:

  • cukorbetegség: a tartósan magas vércukorszint az erek elváltozásához vezet, melyek a retina ereit is érinthetik. Homályos látás, üvegtesti bevérzések alakulhatnak ki. A betegek foltokat, fekete pontokat látnak. A látásvesztés többnyire szinte észrevétlenül fejlődik ki, de hirtelen látásvesztés is felléphet (retinaleválás, nagyobb vérzés). Cukorbetegség esetén nagyon fontos a rendszeres szemvizsgálat, abban az esetben is, ha nincs szemészeti tünet, illetve a vércukor szint kontrollálása.
  • migrén - a migrénes fejfájás igen gyakori. A fejfájásos rohamot percekig, legfeljebb egy óráig tartó ún. aura előzheti meg, mely jelentkezhet látászavar formájában (homályos látás, szikralátás, csőlátás, látótérkiesés). Retinális migrénben fejfájás nélkül jelentkeznek a szemtünetek.
  • terhesség –a terhesség alatt fellépő hormonális változások önmagukban is okozhatnak homályos látást, azonban a látásélesség megváltozás súlyos komplikációkra is utalhat. Ilyen például a terhességi cukorbetegég vagy a preeclampsia. A preeclampsia, vagy terhességi toxémia egy terhességi komplikáció, amelyet az emelkedett vérnyomás és a vizeletben kialakuló magas fehérjeszintek jellemeznek. Az anya és a magzat számára is súlyos következményekkel járhat, azonnali orvosi ellátást igényel.
  • toxikus neuropathia - alkohol, dohányzás, különböző gyógyszerek (pl. klorokin, ethambutol) okozta látásromlás
  • a látóideg gyulladása – a gyulladás érintheti a látóidegfőt, illetve a szemből kilépő látóideget. Jellemző a szemmozgás során fellépő fájdalom, majd rohamos látásromlás. Számos ok állhat a gyulladás hátterében. Az időben való felismerés és elkezdett kezelés elengedhetetlen.
  • Parkinson kór – a betegség nem motoros tünetei között a szempanaszok is megtalálhatóak. Szemszárazság (kevesebbet pislognak és a könnytermelés is csökkent), homályos látás, kettőslátás léphet fel.
  • alacsony vérnyomás - is lehet felelős a homályos látásért. Ilyenkor általában szédülés, gyengeségérzés kíséri a panaszt.
  • egyes gyógyszerek mellékhatásaként- is jelentkezhet száraz szem és homályos látás

Diagnózis, kezelés:

A beteg kikérdezése, a szem fizikális és műszeres vizsgálata, szükség esetén belgyógyászati, neurológiai vizsgálat a kórisme felállításának főbb állomásai.

A homályos látás hátterének felderítésénél a beteg kikérdezése során fontos információ:

  • a tünet jelentkezésének ideje,
  • hogy az mennyi ideig tartott,
  • hirtelen, vagy fokozatosan alakult ki,
  • volt- e más tünet (szemfájdalom, fejfájás, szédülés, stb),
  • egyik vagy mindkét szemen észlelte a páciens,
  • hogy közelre vagy távolra látott homályosan
  • volt-e már hasonló panasza korábban.

A kikérdezés után a következő lépés a szem vizsgálata.

„A szemészeti vizsgálat része a látásélesség vizsgálata, a szem elülső részének vizsgálata réslámpával, a szemnyomás mérése, majd pupillatágítást követően a szemfenék vizsgálata.”

Kezelés

A fénytörési hibák legegyszerűbben lencsékkel - szemüveggel vagy kontaktlencsével - korrigálhatóak. Egyes esetekben a lézeres látásjavító műtétek szintén javíthatják a látást.

Amennyiben a szem egyéb betegségei állnak fenn gyógyszeres vagy műtéti kezelés jön szóba.

Amennyiben a homályos látás hátterében egyéb alapbetegség áll, annak felderítése és kezelése szükséges.

Érdekességek a látásról:

  • az agyunk után a szemünk a legösszetettebb szervünk
  • szemünk felépítése miatt a retinán egy fordított, kicsinyített képet alkot a látott tárgyról, melyet agyunk fordít meg. Stratton a 19.században egy kísérletet végzett, amelyben olyan speciális szemüveget helyezett az alanyok szeme elé, mely a világot a feje tetejére állította. Kb. egy hét alatt az agy észlelte és korrigálta a hibát, és újra normális képet láttak a vizsgáltak. Még érdekesebb, hogy a szemüveg levétele után néhány óra is elég volt az eredeti állapot visszaállására.
  • átlagosan 12x pislogunk egy perc alatt
  • ha az emberi szem fényképezőgép lenne, 576 megapixeles lenne
  • minden másodpercben 50 különböző tárgyra fókuszálhatunk
  • a tanultak 80%-a a látáson alapszik
  • 10 millió különböző színt tudunk megkülönböztetni (a szürkének pl 500 árnyalatát)
  • nyitott szemmel nem tudunk tüsszenteni
  • íriszünknek 256 egyedi jellemzője van, az ujjlenyomatunknak csak 40 – a retinaszkennerek ezen alapszanak
  • szemgolyónk 1/6 a látható
  • a szemizmok a legaktívabb izmaink

Gyakran ismételt kérdések:

Mikor kell sürgősen orvoshoz fordulni homályos látás esetén?

A homályos látás egészségügyi vészhelyzetre is utalhat. Azonnal forduljon orvoshoz, ha a homályos látás és az alábbi tünetek valamelyike hirtelen jelentkezik:

  • Erős fejfájás, szem körüli fájdalom
  • Intenzív szemfájdalom
  • Hirtelen jelentkező látásromlás
  • Beszéd- és mozgászavar
  • Fényudvarok vagy lebegő részecskék észlelése a látómezőben

Mit tehetek szemem védelme érdekében?

Védjük szemünket az UV sugárzásról napszemüveggel. A dohányzás elhagyása, a kiegyensúlyozott étrend (A vitamin, antioxidánsok, omega-3 zsírsavak szemvédő hatása ismert) javasolt. Amennyiben a családban van szembetegség vagy ismert cukorbetegség áll fenn, rendszeres szemvizsgálat javasolt. Felelős kontaktlencse használat. Szemvédelem festés, barkácsolás, hegesztés, stb. közben. Kevesebb idő töltése monitor, okos eszköz előtt. Száraz szem esetén műkönny használata.

Foglalkozásom miatt sokat ülök monitor előtt. Meg tudom- e előzni a szemproblémák jelentkezését?

A mára egyre gyakoribb monitor okozta szembántalmak, az angol elnevezés alapján CVS (Computer Vision Syndrome) megelőzése, javítása néhány egyszerű módszerrel is lehetséges. Ilyen a megfelelő világítás kialakítása, tükröződés gátló filterek használata, a monitor megfelelő elhelyezése, időszakos szünetek beiktatása a munkában. Segíthet továbbá a szem védelme a kiszáradástól műkönnyel, illetve speciális – számítógépes munkához kialakított- szemüvegek viselése.

Kihez fordulhat homályos látásesetén?

A homályos látás kivizsgálását szemész, belgyógyász, neurológus végzi.

 Szerző: Dr. Fodor Emese

Forrás:

https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/glaucoma/symptoms-causes/syc-20372839, https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/cataracts/symptoms-causes/syc-20353790, Jonas, J. B., Aung, T., Bourne, R. R., Bron, A. M., Ritch, R., & Panda-Jonas, S. (2017). Glaucoma. The Lancet, 390(10108), 2183–2193. doi:10.1016/s0140-6736(17)31469-1, Thompson, J., & Lakhani, N. (2015). Cataracts. Primary Care: Clinics in Office Practice, 42(3), 409–423. doi:10.1016/j.pop.2015.05.012, Mitchell, P., Liew, G., Gopinath, B., & Wong, T. Y. (2018). Age-related macular degeneration. The Lancet, 392(10153), 1147–1159. doi:10.1016/s0140-6736(18)31550-2, https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/blindness-and-visual-impairment, nei.nih.gov., maculogix.com, ALSTAR Study Delayed dark adaptation indicates subclinical AMD at least three years before it is clinically evident

Kérjen időpontot!

Időpontfoglalással, módosítással, lemondással kapcsolatban hívja telefonos ügyfélszolgálatunkat vagy küldjön e-mailt! Munkatársaink hétköznapokon 8:00 és 20:00 óra között érhetők el telefonon, más időszakokban üzenetrögzítőnk fogadja megkeresését. Tájékoztatjuk, hogy a egészségügyi tanácsadásra telefonon keresztül nincs lehetőség.

Cookie-kat használunk
Oldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy szélesebb körű szolgáltatást nyújtsunk látogatóinknak.